2014. szeptember 18., csütörtök

Dobos torta, Eszerházy torta stb. - hogyan fogjunk neki a hat lapos tortáknak? Fázisfotókkal, ahogy még én is megérteném

Keverjük ki a tojássárgáját a cukorral? Forgassuk a lisztet a tojáshabba? Süssünk hat egyforma lapot? De mit csináljunk, ha nincs hat tortaformánk és három mixerünk? Hogyan lesz a fura habból tortalap és hogyan kell kiszedni a tepsiből? Magamból kiindulva valószínűleg sokan vannak, akik - kezdő tortasütőként - az ilyen és ehhez hasonló utasításokat látva nehezen indulnak neki egy hatlapos csoda megsütésének, vagy akár le is tesznek a dologról, tekintettel, hogy már előre látják maguk előtt a kb. másfél napos procedúrát, melynek végén a dicsfényben és elismerő szavakban való fürdőzés helyett a romos konyha közepén hulla fáradtan roskadnak magukba néhány kitépett hajtinccsel övezve. Nos, ezt szeretném én most megelőzni, így jelenlegi legjobb tudásommal megpróbálom úgy leírni a hat egyforma, hajszál vékony piskótalap megsütésének menetét, hogy az is megnövekedett önbizalommal vághasson bele, aki még soha életében nem csinált ilyet. Szeretném előre bocsátani, hogy én is egy tömör receptleírás alapján indultam neki először az ilyen tipusú torta megsütésének. Amit most leírok, a saját módszerem, nem profi cukrászé, így lehet, hogy egyesek jót mulatnak majd rajta. Nem lesz rövid a leírás, de bátorkodom azt állítani, Kedves Olvasó, hogy ha ennek elolvasására szánsz némi időt, az jelentősen lerövidíti a kivitelezési, és ezáltal a későbbi bosszankodásra és idegeskedésre pazarolt percek számát, hogy aztán valami ilyesmit - vagy ettől sokkal szebbet - kaphassunk végeredményül:



Hozzávalók, alaprecept: 
  • 7 tojássárgája
  • 7 tojásfehérje
  • 1 csipet só
  • 15 dkg liszt
  • 15 dkg cukor
  • Az Eszterházy tortához használjunk 8 tojást, 10 dkg lisztet és 10 dkg darált diót.

Ugorjunk neki:

1. Távolítsuk el a családot a közelből. Szeretjük, imádjuk a gyermekünket, de úgy képtelenség a tojáshab tésztát pillekönnyűvé emelni, hogy közben drága kislányunk a tojásért nyújtózkodik és mindenáron ki akarja próbálni, hogy mindegyik ugyan úgy csattan-e a konyhakövön, majd szívesen pakolna egy kis finomlisztet a cukros edénybe pici ujjacskái segítségével, illetve kihasználná a mixer rángatásával történő tojáshab szétfröcskölésben rejlő lehetőségeket.

2. Bemelegítésként kezdjük egy kis rajzórával. Pakoljunk le mindent az ebédlőasztalról (a terítőt is) és gurítsuk ki rajta a sütőpapírt (a legjobb, ha szilikonos). Fogjuk meg az egyetlen tortaformánk alapját (a karikát) és egymás mellé rajzoljuk körbe hatszor a sütőpapíron, kb 4-5 cm-nyi helyet hagyva a karikák között, majd vágjuk le a megrajzolt karikákat a tekercsről.


A sütőt melegítsük elő 200 fokra és ha van olyan lehetőség, állítsuk légkeverésesre. Készítsünk elő két olyan tepsit, aminek a hátuljára vagy belsejébe alapterületre belefér a megrajzolt karikánk. Így kettesével fogjuk tudni sütni a lapokat. A legjobb erre a gáztepsi, nekem abból valamilyen oknál fogva kettő van, de ha Kedves Olvasóm, neked csak egy, akkor egy másik tepsit felfordítva használhatsz, amit a sütőrácsra tehetsz.

3. Válasszuk szét a tojások sárgáját és fehérjét (Nem kezdő tojásszétválasztóknak való feladat. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, használjunk segédeszközt vagy törjük külön tálba egyesével a tojásokat és akkor adjuk a többihez, ha sikerült a művelet). A tojás legyen hideg, mert a fehérje akkor fog jól felverődni. A cukrot nagyjából felezzük el a sárgája és a fehérje között. A csipet sót a fehérjéhez tegyük.


4. A tojás fehérjét verjük kemény, hófehér habbá. Akkor jó, amikor a botmixert kiemelve belőle majdnemhogy ott maradnak a lyukak a habverők helyén. Az pedig, hogy a fehérjéhez is tettünk cukrot, azért hasznos, mert így sokkal stabilabb habot kapunk, kisebb az esély rá, hogy összetörjük a további elegyítések folyamán. A tojássárgájás cuccot is keverjük ki jó alaposan habverővel. Ez pedig akkor jó, amikor már szinte formatartó, halványsárga habos krémet kapunk belőle.


5. Keverjük a fehérjét a sárgájához. Ebben a sorrendben és ne fordítva, mert összetörjük a habot. Ezt fakanállal tegyük, lassú, nagy, kerek mozdulatokkal. Ugyanilyen mozdulatokkal keverjük a lisztet is, miután beleszitáltuk (igen, szitálni kell, nem elhanyagolandó), illetve Eszterházy tortánál a diót (azt nem kell szitálni, mert nem fér át a lyukakon). Legalább két részletben adjuk a száraz anyagokat a tojáshoz és óvatosan, fakanállal keverjük, alulról felfelé mozgatva a kanalat. Erről nehéz fázisfotót készíteni, de nagyjából ilyet kell kapnunk:






6. Most jön a trükk: terítsük a lecsupaszított ebédlő asztalon egymás mellé a hat megrajzolt sütőpapírt és osszuk el rajtuk a masszát a körökön belül, nagyjából egyenlő arányban. Először mindegyikre tegyünk egy nagy kanállal, aztán kezdjük elölről, és így tovább, míg el nem fogy.


7. Fogjunk egy evőkanalat és a hátuljával kenjük szét a masszát óvatosan, hogy kitöltsük a megrajzolt köröket. Nem baj, ha egy kicsit kifutunk a formából, sütés után majd tudunk rajta igazítani. Arra vigyázzunk inkább, hogy ne nehezedjünk a tésztára, csak szépen, óvatosan! Ja, és nem kell tökéletesen simának lennie.



8. Az így kapott tortakorongot húzzuk rá egy tepsire (csak tegyük mellé a tepsit, fogjuk meg a sütőpapír két sarkát és húzzuk át) és mehetnek is a sütőbe. Ha van több alkalmas tepsink, akkor kettesével, akár hármasával is süthetjük őket szépen, egymás alatt. Mivel vékonyak, kb 5 perc alatt megsülnek, de úgyis látni fogjuk, mikor kezd színesedni a széle, akkor már jó. 
Mialatt sülnek, készítsünk valamit oda, amire letesszük a forró tepsiket. Majd ugyan azzal a mozdulattal, amivel ráhúztuk a tepsire a korongokat, most húzzuk le őket a tepsiről az asztalra. Mivel sokat kell sütnünk, nem tudjuk megvárni, hogy a tepsin hűljenek ki, ezért azonnal meg kell ezt tennünk, ahogy kivesszük őket a sütőből, de a papír nem lesz olyan forró, hogy ne tudjuk megfogni. Kisült lehúz, nyers ráhúz és mehet tovább a sütés. Attól sem kell félnünk, hogy a megsült lapok a mozgatás közben eltörnek. Mivel szinte tojáshab az egész, hajlanak, mint a palacsinta, ha nem sütöttük sötétbarnára őket.


9. Utolsó lépésként válasszuk le a sütőpapírról a tortalapokat (most már nevezhetjük őket így :)). Terítsünk ki egy tiszta sütőpapírt, borítsuk rá a megsült tésztát (nyugi, tényleg nem törik) és a szélénél kezdjük el leválasztani a papírt, majd óvatosan húzzuk le, miközben ott fogjuk le a tésztát, ahol éppen húzzuk a papírt. Remélem, ez egyértelmű volt. :) Tehát tészta lefog, papír húz:


10. Ezennel van hat tortalapunk, már "csak" meg kell töltenünk őket a megfelelő krémmel és díszíteni. :D Nem baj, ha nem sülnek teljesen egyformára, amint látszik, az enyémek sem lettek azok, de ez a torta élvezeti értékén nem rontott, erről teljes bizonyossággal nyilatkozhatom. :) Neeem, a jobb felső sem kapott oda, csak a fotó miatt tűnik úgy. :D


11. Gyors áttekintés a további feladatokról (mivel itt most a tortalapok elkészítésén volt a hangsúly, a krémezés és díszítés már egy másik mese lenne, aki szeretné, hogy arról is szót ejtsek, emelje fel a kezét, a legközelebbi sütés alkalmával azt is részletesen lefotózom):




Fontos! Ha Eszterházy tortát csinálunk, a tetejét ne kenjük meg krémmel a cukormáz alá, mert lefolyik az egész. Kenjük meg a legfelső tésztalapot felforrósított barack lekvárral, tegyük néhány percre (mondjuk fél órára) a hűtőbe és ezután kenjük rá a cukormázat!


2014. szeptember 3., szerda

Sárgaborsó főzelék sült csirkével, pirított hagymával és káposzta salátával

Először én is kételkedtem. De aztán beláttam, ezzel az étellel új szintre lehet helyezni a rémálmainkban még most is néha megjelenő, óvodai menzán sárgaborsó főzelék gyanánt tálalt tapétaragasztót.


Szégyen vagy sem, még soha életemben nem főztem sárgaborsó főzeléket. Most azonban megláttam a boltban a sárga kis félbetört szemeket és azt gondoltam, egye kutya, megpróbálkozom vele, úgyis olyan nehéz folyton kitalálni, hogy mi is legyen az ebéd. Mivel a sárgaborsó főzelék főzéséről csak halvány sejtéseim voltak, a tapasztalt nagymamáktól kértem segítséget, hogy hogyan is kell ezt csinálni. Édesanyám a hagyományos verzió receptjét osztotta meg velem, anyósom azonban valami egészen furát mondott: hogy ők pirított hagymával és savanyú káposztával eszik. Hát ezen roppant mód csodálkoztam, de mivel férjem uram is szentül állította, hogy ez így abszolúte verhetetlen, ráálltam a dologra. Mivel azonban nekem a főzelék mellé egy darab husi dukál, megsütöttem hozzá egy fél csirkét is, hogy az én családom sárgaborsó főzelékhez fűződő hagyományai is érvényesüljenek az ebédnél, férjem kedvére pedig a savanyú káposzta helyett egy nagy adag káposzta salátával tettem, tekintettel, hogy csak nyers káposzta volt otthon.
Azt hiszem, most már mindenki teljesen tisztában van a körülményekkel, így belefoghatunk a receptbe.

Hozzávalók (kb 3 személyre, mert mi ennyien vagyunk):
  • kb kétharmad bögre sárgaborsó
  • két gerezd fokhagyma
  • egy nagy csipet só
  • egy kis fej vöröshagyma
  • kb 2 evőkanál olaj
  • egy csapott evőkanál liszt

A sült csirke receptjét nem nagyon ereszteném bő lére, bizonyára mindenkinek van rá bevált módszere, ami a szívének kedves és már az anyukája is úgy csinálta.

Káposzta saláta:
  • egy kisebb káposzta fele
  • egy fej hagyma
  • egy mokkáskanál köménymag
  • három teáskanál cukor
  • három teáskanál 15 vagy 20%-os ecet
  • bors

Pirított hagyma:
  • két fej hagyma
  • néhány marék liszt
  • olaj a sütéshez

Ez az étel egy viszonylag hosszú előkészítést igénylő finomság (értsd: az általam általában közölt ételekhez képest), ami mondjuk nálunk azért problémás kicsit, mert drága leánykám idővel meg szokta unni, hogy anya csak és kizárólag még mindig az ebéddel foglalkozik és két lehetőséget szokott nekem kínálni: vagy mindenáron segíteni szeretne vagy számára egyébként nem engedélyezett módokon szeretné kivívni anyukája figyelmét. Na ez teszi komplikálttá ezt az ételt, nem a sok hozzávaló.

Ha szabad javasolnom, a káposzta salátával kezdjük. A káposztát és a hagymát vágjuk vékony csíkokra, tegyük őket egy tálba és alaposan sózzuk be. Egyelőre ennyi. Hagyjuk így legalább egy órát. Következik a csirke. Fűszerezzük ahogy szoktuk és dugjuk a sütőbe. (Ha valaki mégis tanácstalan lenne, az én verzióm: alapos sózás és borsozás után vékonyan kiolajozott tepsibe teszem, letakarom szorosan alufóliával és 190 Fokos sütőbe teszem. Lehet még egyéb fűszereket is hozzá tenni, pl. fokhagyma, hagyma, zsálya, kakukkfű, rozmaring... Letakarva kb 45 percig süssük, majd ha megpuhult, vegyük le róla a fóliát, állítsuk kicsit melegebbre a sütőt és süssük piros ropogósra.)

Következik a sorban a főszereplő, a sárgaborsó főzelék. Tegyük fel főni nagyjából kétszer annyi vízben, mint a borsó maga, sóval, fokhagymával ízesítsük. Főzzük addig, amíg a borsó meg nem puhul és kicsit szét nem fő. Most vegyük újra elő a káposztát, ha letelt az egy óra. A cukorból, ecetből, köménymagból és borsból némi vízzel keverjünk öntetet. A hagymás káposztát csavarjuk ki és keverjük össze az öntettel. Engedjük fel annyi vízzel, amennyi ellepi. Megint mehet pihizni. Közben felügyeljünk a csirkére, a borsóra és a gyermekünkre.

Nem tudom, más két éves kislánya mivel foglalja el magát amíg anyuka főz, az én kislányom két dologgal szeret leginkább foglalkozni mostanság: a só-liszt gyurma vajkenő késsel történő gyaszatolása illetve az öltözés-vetkőzés. Képes a fél szekrényét naponta előhurcolni és minden ruhadarabot és cipőt újra és újra egyesével megpróbálni fölvenni. Anyuka meg csak hajtogat, hajtogat....

Szóval: ha megpuhult a borsó, rántsuk be a főzeléket úgy, hogy az olajba kicsit dinszteljük meg az apróra vágott hagymát, keverjük el benne a lisztet, kicsit pirítsuk meg. Ha ez megtörtént és sikerült megelőzni, hogy a liszt rozsdabarna árnyalatba menjen át, engedjük fel 1,5-2 dl hideg vízzel és keverés közben adjuk a borsóhoz. Ne izguljunk, ha hígnak tűnik, a borsó keményítő tartalma miatt még sűrűsödni fog. 1-2 rotty és kész.

Nézzük meg, hogy áll a csirke.

Már csak a pirított hagymát kell elkészíteni: a hagymát szeleteljük félkarikára, forgassuk meg a lisztben és apródonként, nagyon forró olajban süssük aranybarnára, de ezt csak akkor tegyük, ha az ebéd összes többi alkotóeleme készen várakozik. A hagyma nem nagyon várhat, mert megpuhulhat az állásban.

Ezzel kész. Anyuka feldarabolja a csirkét, tálalja az ebédet és összehajtogatja kicsi lánya a konyha és a nappali minden létező pontján szerte-szét hagyott ruhácskáit, amiket lelkesen próbált magára ölteni, mialatt anya a napi betevő előkészítésével volt elfoglalva. Ma szerencsénk volt, csak ennyi történt és nem bújt elő a már említett unatkozós, figyelemfelhívós rosszalkodás és nem csépelte különböző kemény tárgyakkal a TV-t, nem kapcsolgatta ki-be a mikrót, a robotgépet és a vízforralót és nem kapkodott le mindenféle veszélyes tárgyat a pultról, amivel anya éppen főzött és véletlenül elmulasztott a konyhapult belső, fal felőli harmadára helyezni.