2014. március 17., hétfő

Őszibarackos csirkemell mazsolás-kurkumás rizzsel

Kedves Olvasó!
Bizony jó sok idő telt el azóta, hogy a legutóbbi bejegyzésemet megejtettem. Őszinte leszek: az elmúlt néhány hétben nem igazán pezsgett bennem az étel-újítási kedv. De ma megjött az áttörés: ismét rögtönzött étel került az asztalra, ami  - azt hiszem - egész jól sült el...
Persze, az elmúlt napok "blogcsendje", mely időszakot leginkább klasszikus és megbízható ételek készítésével töltöttem, nem azt jelenti, hogy ebben a röpke pár napban az ég világon semmi nem történt velünk. Azt például soha nem gondoltam, hogy az ivás egy program lehet. Na nem egy jó kis szombat esti tivornyára gondolok itt, hanem azokra a hosszú percekre, amelyeket kicsi lányom egy fél dl tea rendkívüli élvezettel történő elfogyasztásával tölt. Nagy dolog történt ugyanis: Hanga megtanult teljesen egyedül igazi bögréből inni. Ezt az új tudományát pedig olyannyira élvezi, hogy sokszor csakis azért iszik, hogy gyakorolhassa. Hiába mondom neki, hogy béka nő a hasában, úgy tűnik, ez nem elég visszatartó erő a számára és hatalmas vigyorgások közepette képes kiüríteni a kis bögréjét, még akkor is, amikor már egyértelműen látszik, hogy teljesen megtelt a kis pocakja a behörpölt itallal.
Ezt a jó kis tevékenységet viszont még kőkeményen felügyelni kell, mert nagyon könnyen megeshet, hogy a kis figyelme elterelődik egy pillanat alatt más irányba és egyszer csak, teszem azt, minden átmenet nélkül meg szeretné nézni, hogy mi van a pohár alján, amitől persze az egész beltartalom az ölébe csorog. Ilyenkor persze rettentően megsértődünk a bögrére, de szerencsére nem vagyunk haragtartóak, néhány perc múlva már jöhet is a következő adag innivaló, csak úgy, a vicc kedvéért.
Ilyen hosszadalmas, mindkettőnk részéről erős koncentrációt igénylő tevékenység mellett nehéz hosszan készítendő és bonyolult ételeket feltálalni, így jött a mai gyors ebéd ötlete - na meg még úgy is, hogy még mindig sorakozik a spejzban jó pár üveggel édesanyám kitűnő őszibarack befőttjéből. Ezt az ételt egyébként általában ananásszal szokták készíteni, de most, hogy ránéztem a mosolygó kis őszibarackokra, azt gondoltam, talán velük sem járna rosszul néhány szelet csirkemell...


Hozzávalók négy személyre:

A húshoz:
  • két nagyobb csirkemell filé
  • só, bors
  • kb egy bő fél üveg őszibarack befőtt, vagy konzerv
  • kb 10 dkg semleges ízű reszelt sajt
  • késhegynyi őrölt szerecsendió
  • kb egy teáskanál olíva olaj a sütéshez

Az elkészítés pont olyan egyszerű, mint amilyen kevés hozzávalóból áll az ételünk. A sütőt melegítsük elő 200 fokra. A csirkemelleket szeleteljük fel, kissé klopfoljuk ki a szeleteket (ez mondjuk nem olyan egyszerű ám nálunk, mert kicsi lányom egyszer valahogyan megszabadította a klopfoló fejét a nyelétől, amitől az azóta folyton lejár, így minden szelet után vissza kell helyezni a jogaiba, a nyél végére - zárójel bezárva). Sózzuk, borsozzuk a husit, majd felforrósított serpenyőben az olívaolaj segítségével süssük elő mindkét oldalát. Én ezzel úgy szoktam időt spórolni, hogy a vágódeszkán egymás mellé fektetem a hússzeleteket, a felfelé néző oldalukat sózom, borsozom, majd ezzel az oldalukkal lefelé fektetem őket a serpenyőbe és amíg a fűszeres oldala sül, a most felül lévő oldalt is fűszerezem. A husikat egyébként nem kell készre sütni - mert még mennek a sütőbe pirulni - csak annyira, hogy épp egy kis színt kapjanak.
Ha ezzel megvagyunk, fektessük őket egymás mellé egy tepsibe. Az őszibarackokat szeleteljük fel kb fél cm vastagra, majd borítsuk be velük a hússzeleteket. Közben engedjünk kicsi lányunk unszolásának és töltsünk neki egy adag innivalót és a továbbiakban próbáljuk meg megosztani a figyelmet az ebéd és a szürcsölő csöppség között. Nem fog menni. Elég, ha  egy pillanatra a csirke felé billen figyelmünk kényes mérlege, az éppen megfelelő idő arra, hogy valamilyen úton-módon a bögre tartalmának legalább egy része a padlón illetve gyermekünk ruháján végezze... igen, tudom, azt írtam, hogy megtanult bögréből inni, de azért még előfordulnak balesetek...
Takarítás után vissza a csirkéhez. Szórjuk meg az alkotásokat őrölt szerecsendióval majd vonjuk be a reszelt sajttal és irány a sütő. (Ellenőrizzük, hogy gyermekünk idő közben nem tekerte-e maximumra a hőfokot!) Addig süssük, amíg a sajt a tetején színt nem kap.

Amíg a csirke sülöget, pont elegendő időnk van arra, hogy elkészítsük a köretet. (Egy kicsit büszke vagyok azért rá, mert sikerült egy, a csirke ízvilágához nagyon jól passzoló rizst összekutyulnom.)

Hozzávalók 4 személyre:
  • egy bögre rizs
  • 10 dkg mazsola
  • késhegynyi szerecsendió
  • egy mokkáskanál kurkuma
  • egy húsleves kocka
  • kevés bors
  • kb 3-4 nagyobb gerezd barackbefőtt
  • egy nagy marék durvára tört dió
  • kb egy evőkanál olívaolaj

És az elkészítés (ígérem, nem lesz hosszú):
A rizst hideg vízben mossuk meg, majd az olívaolajon pirítsuk egy rövid ideig. Ez után öntsük fel kétszer annyi vízzel, mint amennyi a rizsünk volt. Oldjuk fel benne a leveskockát, szórjuk bele a mazsolát és a fűszereket majd lefedve, takarék lángon főzzük tovább. A diót száraz serpenyőben pirítsuk meg, a barackot kockázzuk fel apróra. Ha a rizs felszívta a vizet, zárjuk el alatta a lángot és továbbra is letakarva pihentessük öt percig, majd keverjük hozzá a diót és az őszibarackot.

Lehet tálalni. :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése