2014. szeptember 3., szerda

Sárgaborsó főzelék sült csirkével, pirított hagymával és káposzta salátával

Először én is kételkedtem. De aztán beláttam, ezzel az étellel új szintre lehet helyezni a rémálmainkban még most is néha megjelenő, óvodai menzán sárgaborsó főzelék gyanánt tálalt tapétaragasztót.


Szégyen vagy sem, még soha életemben nem főztem sárgaborsó főzeléket. Most azonban megláttam a boltban a sárga kis félbetört szemeket és azt gondoltam, egye kutya, megpróbálkozom vele, úgyis olyan nehéz folyton kitalálni, hogy mi is legyen az ebéd. Mivel a sárgaborsó főzelék főzéséről csak halvány sejtéseim voltak, a tapasztalt nagymamáktól kértem segítséget, hogy hogyan is kell ezt csinálni. Édesanyám a hagyományos verzió receptjét osztotta meg velem, anyósom azonban valami egészen furát mondott: hogy ők pirított hagymával és savanyú káposztával eszik. Hát ezen roppant mód csodálkoztam, de mivel férjem uram is szentül állította, hogy ez így abszolúte verhetetlen, ráálltam a dologra. Mivel azonban nekem a főzelék mellé egy darab husi dukál, megsütöttem hozzá egy fél csirkét is, hogy az én családom sárgaborsó főzelékhez fűződő hagyományai is érvényesüljenek az ebédnél, férjem kedvére pedig a savanyú káposzta helyett egy nagy adag káposzta salátával tettem, tekintettel, hogy csak nyers káposzta volt otthon.
Azt hiszem, most már mindenki teljesen tisztában van a körülményekkel, így belefoghatunk a receptbe.

Hozzávalók (kb 3 személyre, mert mi ennyien vagyunk):
  • kb kétharmad bögre sárgaborsó
  • két gerezd fokhagyma
  • egy nagy csipet só
  • egy kis fej vöröshagyma
  • kb 2 evőkanál olaj
  • egy csapott evőkanál liszt

A sült csirke receptjét nem nagyon ereszteném bő lére, bizonyára mindenkinek van rá bevált módszere, ami a szívének kedves és már az anyukája is úgy csinálta.

Káposzta saláta:
  • egy kisebb káposzta fele
  • egy fej hagyma
  • egy mokkáskanál köménymag
  • három teáskanál cukor
  • három teáskanál 15 vagy 20%-os ecet
  • bors

Pirított hagyma:
  • két fej hagyma
  • néhány marék liszt
  • olaj a sütéshez

Ez az étel egy viszonylag hosszú előkészítést igénylő finomság (értsd: az általam általában közölt ételekhez képest), ami mondjuk nálunk azért problémás kicsit, mert drága leánykám idővel meg szokta unni, hogy anya csak és kizárólag még mindig az ebéddel foglalkozik és két lehetőséget szokott nekem kínálni: vagy mindenáron segíteni szeretne vagy számára egyébként nem engedélyezett módokon szeretné kivívni anyukája figyelmét. Na ez teszi komplikálttá ezt az ételt, nem a sok hozzávaló.

Ha szabad javasolnom, a káposzta salátával kezdjük. A káposztát és a hagymát vágjuk vékony csíkokra, tegyük őket egy tálba és alaposan sózzuk be. Egyelőre ennyi. Hagyjuk így legalább egy órát. Következik a csirke. Fűszerezzük ahogy szoktuk és dugjuk a sütőbe. (Ha valaki mégis tanácstalan lenne, az én verzióm: alapos sózás és borsozás után vékonyan kiolajozott tepsibe teszem, letakarom szorosan alufóliával és 190 Fokos sütőbe teszem. Lehet még egyéb fűszereket is hozzá tenni, pl. fokhagyma, hagyma, zsálya, kakukkfű, rozmaring... Letakarva kb 45 percig süssük, majd ha megpuhult, vegyük le róla a fóliát, állítsuk kicsit melegebbre a sütőt és süssük piros ropogósra.)

Következik a sorban a főszereplő, a sárgaborsó főzelék. Tegyük fel főni nagyjából kétszer annyi vízben, mint a borsó maga, sóval, fokhagymával ízesítsük. Főzzük addig, amíg a borsó meg nem puhul és kicsit szét nem fő. Most vegyük újra elő a káposztát, ha letelt az egy óra. A cukorból, ecetből, köménymagból és borsból némi vízzel keverjünk öntetet. A hagymás káposztát csavarjuk ki és keverjük össze az öntettel. Engedjük fel annyi vízzel, amennyi ellepi. Megint mehet pihizni. Közben felügyeljünk a csirkére, a borsóra és a gyermekünkre.

Nem tudom, más két éves kislánya mivel foglalja el magát amíg anyuka főz, az én kislányom két dologgal szeret leginkább foglalkozni mostanság: a só-liszt gyurma vajkenő késsel történő gyaszatolása illetve az öltözés-vetkőzés. Képes a fél szekrényét naponta előhurcolni és minden ruhadarabot és cipőt újra és újra egyesével megpróbálni fölvenni. Anyuka meg csak hajtogat, hajtogat....

Szóval: ha megpuhult a borsó, rántsuk be a főzeléket úgy, hogy az olajba kicsit dinszteljük meg az apróra vágott hagymát, keverjük el benne a lisztet, kicsit pirítsuk meg. Ha ez megtörtént és sikerült megelőzni, hogy a liszt rozsdabarna árnyalatba menjen át, engedjük fel 1,5-2 dl hideg vízzel és keverés közben adjuk a borsóhoz. Ne izguljunk, ha hígnak tűnik, a borsó keményítő tartalma miatt még sűrűsödni fog. 1-2 rotty és kész.

Nézzük meg, hogy áll a csirke.

Már csak a pirított hagymát kell elkészíteni: a hagymát szeleteljük félkarikára, forgassuk meg a lisztben és apródonként, nagyon forró olajban süssük aranybarnára, de ezt csak akkor tegyük, ha az ebéd összes többi alkotóeleme készen várakozik. A hagyma nem nagyon várhat, mert megpuhulhat az állásban.

Ezzel kész. Anyuka feldarabolja a csirkét, tálalja az ebédet és összehajtogatja kicsi lánya a konyha és a nappali minden létező pontján szerte-szét hagyott ruhácskáit, amiket lelkesen próbált magára ölteni, mialatt anya a napi betevő előkészítésével volt elfoglalva. Ma szerencsénk volt, csak ennyi történt és nem bújt elő a már említett unatkozós, figyelemfelhívós rosszalkodás és nem csépelte különböző kemény tárgyakkal a TV-t, nem kapcsolgatta ki-be a mikrót, a robotgépet és a vízforralót és nem kapkodott le mindenféle veszélyes tárgyat a pultról, amivel anya éppen főzött és véletlenül elmulasztott a konyhapult belső, fal felőli harmadára helyezni.

2 megjegyzés:

  1. Én már odáig jutottam, hogy rántást se csinálok, hanem amikor megpuhul, kevergetve főzöm tovább, és a széttörő borsó sűríti be saját magát. A hagymát kipróbálom, nagyon jól hangzik :)

    VálaszTörlés