Talán már említettem, hogy nem szeretem a félkész ételeket és a különböző alapokat és porokat. Általában a boltban rájuk sem szoktam nézni, de most, ahogy elsétáltam mellettük, teljesen döbbenten tapasztaltam, hogy létezik carbonara alap is. Néhány pillanatig teljesen értetlenül meredtem a zacskóra. Úgy gondolom ugyanis, hogy a carbonara pennétől egyszerűbb tésztaétel nem nagyon létezik, talán csak a sajtos tejfölös tészta, vagy nagymamám egyik kedvence, a teljesen natúr, zsíros, sós tészta. Szóval ettől a "Carbonara ala Zacskó" verziótól annyira leesett az állam, hogy el kellett olvasnom az összetevőket a csomagoláson, lekaptam hát egyet a polcról. A férjem teljesen meg is döbbent, hogy miért veszem a kezembe, de megnyugtattam, hogy egyáltalán nem akarom megvenni, csak kíváncsi vagyok, hogy miből van. Hát, mondanom sem kell, hogy semmi olyan nincs benne, aminek köze lenne a carbonarahoz. Annyira felháborított ez az egész, hogy azóta erős kényszert érzek rá, hogy leírjam a carbonara receptjét. Ha csak egy valaki elolvassa, aki eddig porból csinálta, akkor már nem strapáltam magam hiába.
A hozzávalók olyan 2-3 személyre szólnak, nekünk ez elég szokott lenni bőven egy ebédre, a több tagú családok főzős tagjait megkérném, hogy szorozzák fel a mennyiségeket.
Hozzávalók, tehát:
- egy teáskanálnyi olíva olaj
- 25 dkg száraz tészta (penne vagy spagetti)
- 4-5 szelet jó minőségű, húsos bacon (ha valakinek van pénztárcája, lelki ereje olasz pancettát beszerezni, akkor tegye meg mindenképp, nekünk az túl drága és macerás lenne)
- két tojás sárgája (ha kisebbek a tojások, lehet három is)
- 1,5 dl tejszín
- bors (a frissen őrölt az igazi ebbe az ételbe)
- kb 8 dkg parmezán sajt (Ez szintén nem nagyon olcsó dolog, de nem kell belőle sok és ha megveszünk egy darabot az nagyon sokáig eláll, mivel ez száraz sajt, valamint nagyon sok ételhez fel tudjuk használni. Ha valaki mégsem szeretné megreszkírozni, válasszon más kemény sajtot.)
Tegyük fel a tészta vizét melegedni (igen, kérem szépen, ezzel az étellel nyugodtan elkészülhetünk, mire kifő a tészta). A bacont csíkozzuk fel és a kiskanálnyi olajon lassan kezdjük megpirítani. Nem szabad nagy lángon sütni, mert nem fog eléggé kisülni a zsírja és nem lesz elég ropogós. Amíg a bacon pironkodik, keverjük össze a tojássárgákat a tejszínnel és kb 4-5 dkg reszelt parmezánnal. Főzzük ki a tésztát.
Figyelem, most jön a fontos rész: a tésztáról öntsük le a vizet, de nehogy elkezdjük jó magyar szokás szerint lemosni hideg vízzel! Azon melegében öntsük rá a bacont és a tojásos mártást és folyamatosan kevergessük kb. 1 percig, amíg azt nem látjuk, hogy a mártás sűrű, fényes bevonatot képez a tésztán. Melegíteni a mártás ráöntése után már nem szabad, mert összeugrik a tojás és rántottás tésztát kapunk. A tészta hője elég, hogy a mártás besűrűsödjön. Ezután már csak bőségesen szórjuk meg frissen őrölt borssal. Én sózni nem szoktam, mert a bacontól és a tészta vízbe tett sótól elég sós lesz.
Tálaljuk a fennmaradó reszelt parmezánnal.
Fényképem sajnos nincs róla, mert mostanában nem csináltam, de amint tudom, pótolom ezt a hiányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése