2013. november 12., kedd

Vasárnap a pulykák is szeretnek ágyikóban, sokáig pihenni

Mostanában nem telik el nap, hogy a kicsi lányom ne produkáljon valami olyat, amitől a hajtincseim pillanatok alatt az égnek merednek. Ezt általában persze abban a fél-egy órában teszi, amikor én épp az ebédet főzöm. Hát hiába, mi nők szeretjük magunkról azt gondolni, hogy egyszerre többfelé is tudunk figyelni, de egyre kevésbé gondolom, hogy ez igaz lehet, mert akárhogy igyekszik az ember ilyenkor mindig kicsit megoszlik a figyelem és ha a gyermek éppen nem hangoskodik, akkor akaratlanul is néhány pillanatra bele tud feledkezni a főzésbe, ami a kis gézengúzoknak éppen elég idő arra, hogy kitalálják és ki is vitelezzék az aktuális napi kis kalandjukat.

Nem volt ez másként vasárnap sem, hiába készítettem megint egy olyan ebédet, amivel kb 15 perc munka van, Hanga nagyon jó érzékkel választotta ki ezt a néhány pillanatot a rosszalkodásra.

Történt ugyanis, hogy - mivel édesapám pulykájából még mindig elég sok részlet rejtőzik a fagyasztóban - úgy döntöttem, hogy pulyka felsőcombot fogok sütni ebédre. Ez hármunknak körettel bőségesen elég szokott lenni. Alább találhatóak a hozzávalók:

Hozzávalók:
  • 1 db pulyka felsőcomb (nagyobb családoknál kéretik több pulykarészletet a tepsibe helyezni és a további mennyiségeket felszorozni)

Az ágyikóhoz:
  • 4-5 szelet bacon
  • egy fej hagyma
  • két gerezd fokhagyma
  • kb 10 szelet kolbász
  • ha van birsalma, azt is lehet bele tenni, nagyon finom lesz
  • zsálya

Továbbá:
  • bors
  • majoranna
  • 1-2 ek olaj (vagy pl. kacsazsír, nekem ez nem volt itthon)

A körethez:
  • 4-5 szem krumpli
  • 2-3 ek olaj
  • bors
  • rozmaring

A pulykacombot bőrével együtt egyben hagyjuk és megágyazunk neki a tepsiben: kikenjük pici olajjal, ráfektetjük a baconszeletek felét. Erre jön a vastag szeletekre vágott hagyma fele, a vékony szeletekre vágott fokhagyma fele, a zsálya fele, valamint a kolbász. A pulykát körben megfűszerezzük a sóval, borssal, majorannával, majd bőrével felfelé a az ágyikóra fektetjük.

Éppen ennél a fázisnál tartottam, amikor Hanga előjött a szobájából. Két dolog volt nagyon gyanús a dologgal kapcsolatban, azaz három: egyrészt most tűnt csak fel, miután megjelent, hogy milyen hosszú ideig volt el csendben a szobájában, ami eleve aggodalomra adhat okot, mert máskor mindig ott rajcsúrozik körülöttem, másrészt nagyon óvatosan közelített a konyha felé - ami rá nem jellemző - és kicsit zavartan vigyorgott, harmadrészt a kezében volt a popsikrémes tégely. A három dolog együttállásából vaslogikával kikövetkeztettem, hogy itt valami turpisság van. Ahogy közelebb ért a gyermek, azt is megláttam, hogy az egy dolog, hogy a kezében van a tégely, de mindkét keze könyékig krémes. Vastagon. Ahogy közelebb ért és feltűnt neki, hogy én észre vettem a krémes kis mancsait, sebes léptekkel elindult vissza a szobája felé, közben a halandzsa nyelvén lelkesen magyarázott. Én természetesen követtem. Sejtettem, hogy hiba volt azt gondolni, hogy a gyerek szobája úgy van megcsinálva, hogy akkor sem tudnak egymásban kárt tenni a gyerkőccel, ha nincs ott semmilyen felügyeleti szerv. Oda sietett az ablakhoz és hevesen mutogatott a földre. Mondanom sem kell, hogy a lélegzetem is elállt, mikor megláttam, hogy az ablak alatt a parketta és a ruhásszekrényének mindkét ajtaja végig van kenve a jó zsíros krémmel, szép, egyenletes rétegben... 

Miután magamhoz tértem a sokk után, valamint kipucoltam a gyereket és a szobáját is a popsikrémből, visszatértem a pulykához, aki még mindig ott árválkodott a konyhapulton. Tehát ott tartottunk, hogy ráfektettük az ágyikóra, amit készítettünk. A tetejét spékeljük meg a fokhagyma másik felével, fektessük rá a maradék bacont, egy nagyon picit permetezzük meg olajjal. Szórjuk köré a maradék felszeletelt hagymát és a felkockázott birsalmát. Nagyon kevés vizet önthetünk alá, majd fedjük le fóliával és 190 fokon kb 1 óra 15 percig süssük (alsó-felső sütés, nem légkeverés). A sütőt nem kell előmelegíteni.

A köret még ennél is egyszerűbb, már-már pofátlanul könnyű és mégis nagyon finom, valamint jóval kevesebb olajat tartalmaz, mintha olajban sült krumplit készítenénk. A krumplikat mossuk meg alaposan, majd héjastól vágjuk fel fél - 1 cm-es karikákra (próbáljuk valahová a kettő közé belőni). Tegyük egy akkora tepsibe, amiben nagyjából egy rétegben elférnek. Szórjuk meg sóval, borssal, bőven rozmaringgal és permetezzük meg egy kis olajjal. Kézzel forgassuk össze az egészet, majd rendezgessük el nagyjából a tepsiben. Toljuk be a pulyka alá és ugyan annyi ideig süssük.

Mostantól legalább egy órán keresztül mindenki nyugodtan hátra dőlhet (mert innentől a sütő dolgozik) kivéve engem, mert egy gyerek mellett soha nem lehet unatkozni. A többieknek, akiknek nincs kicsi gyereke, mindössze annyi a dolguk, hogy kb 20 percenként a krumpliszeleteket kicsit átkeverik a tepsiben, hogy mindkét oldaluk piruljon. :D

Ha letelt az idő, vegyük le a fóliát a húsról, és állítsuk légkeverésesre a sütőt és így süssük még további 20 percig. 10 perc elteltével szedjük le a tetejéről a szalonna szeleteket, hogy a bőre is meg tudjon pirulni. Akkor vegyük ki, amikor megítélésünk szerint kellően aranybarna színt vett fel. A krumpli is nyugodtan maradhat bent végig, nem árt meg neki sem egy kis pirulás.

Íme, ez lett belőle, nem tudom, hogy ez-e a legelőnyösebb kép, de csak ezt az egyet tudtam csinálni, mert lemerült a fényképezőgépem. Arra pedig azóta mindig nagyon vigyázunk, hogy a popsikrémet jól betoljuk a falhoz, nehogy kicsi lányunk megint azzal élje ki művészi hajlamait.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése