A karácsonyi gesztenyés pulyka receptje, ami nem csak Karácsonykor finom

Őszinte leszek. Legalább három napja nem főztem. A család összes egységénél jártunk ebédelni, illetve, amit én állítottam elő, az is egy árvaházra való mennyiség volt, nem is tudom, mi lett volna velünk, ha kicsi lányom keresztszülei nem segítenek az elpusztításában… Na jó, tekintettel, hogy ez kedves Férjem kedvenc étele, azért nem voltak álmatlan éjszakáim amiatt, hogy mi lesz a sorsa az imádott gesztenyés pulykának.

A pulyka története egyébként még kedves Férjem kicsi gyerekkorában kezdődött, amikor is emlékei szerint egy amerikai filmben meglátta, hogy ott pulykát esznek vacsorára karácsonykor és addig rágta Anyósom fülét, amíg kötélnek nem állt és ki nem kutatott egy megfelelőnek tűnő pulykás receptet valahonnan és elő nem varázsolt egy egész sült pulykát a karácsonyi asztalra. Apósomnak viszont a karácsony továbbra sem volt karácsony töltött káposzta nélkül, így anyósom a családi béke érdekében mindkettőt készítette éveken keresztül, egészen addig, amíg én be nem léptem az életükbe, mert most már az én feladatom a pulykasütés, ami természetesen azóta sem hiányozhat a karácsonyi menüből.

A pulyka elkészítése igazából csak addig volt bonyi, amíg nem lehetett előfőzött, pucolt gesztenyét kapni. Most már, ebben a nagyon modern világban viszont már nincs akadály meg kifogás, egészen könnyen tudunk világbajnok ételt készíteni és attól, hogy nálunk hagyományosan karácsonykor készül, Neked, Kedves Olvasó, nem kell a jövő karácsonyig várni az elkészítésével. Nem gondolom például, hogy az újévi malacsültet megjelenítő bőrös karajt vagy egy egészben megsütött pipit el lehetne rontani az alábbi recepttel. :)

Az eredeti receptet sajnos nem tudom megmondani, hogy honnan származott, Anyósomtól egy könyvből kifénymásolt papíron kaptam meg, de semmi nem utal rajta a könyv címére vagy szerzőjére. Néhány apró dolgon azóta módosítottunk, finomítottunk is, az eredeti mennyiségek például egy kb 4 kg-os bébi pulykára vonatkoztak, mi ezt az elképzelhetetlen mennyiségű húst egy kb másfél-két kg-os bőrös pulykamell darabra szelidítettük.

Hozzávalók tehát:

• belátásunk és a család mérete szerint megválasztott tömegű husi, nálunk, ahogy említettem, a kb másfél kg-os bőrös pulykamell volt a nyerő, a további mennyiségek ehhez igazodnak
• kb 20 dkg füstölt szárazkolbász
• 20 dkg aszalt szilva
• 5-6 szelet bacon
• 1 ek olíva olaj
• kb 20-25 dkg előfőzött gesztenye
• 4 birsalma
• kb 3 dl húsleves (lehet kockából)
• 1-1,5 dl száraz fehérbor
• só, bors, szerecsendió, zsálya, rozmaring

Elkészítés:

A sütőt melegítsük elő jó forróra (230-250 fok). A kolbászt karikázzuk fel és az olíva olajon kissé pirítsuk meg, majd zsírjával együtt öntsük egy mélyebb tepsi vagy tűzálló tál aljára (mi római tálban szoktuk sütni, azt előtte egy órával be kell vízbe áztatni). A husit alaposan szórjuk be a fűszerekkel, ha leveles zsályánk van, akkor néhányat szórjunk a kolbászra. Ha egyben sült állatkával rendelkezünk, a hasába tegyünk egy-két ág rozmaringot. Mondjuk akkor sem történik tragédia, ha ilyenünk nincs és őrölt rozmaringgal adunk egy masszázst a husinak. A kolbászos ágyra fektessük a madarat (vagy amink van :)). Locsoljuk köré a bort és így, ahogy van, toljuk be a forró sütőbe. „Kapassuk meg” kissé (10-15 perc), hogy picit összehúzódjanak a husi rostjai. Ha ez megtörtént, még egyszer vegyük ki, takargassuk be a bacon szeletekkel, locsoljuk meg a húslevessel, a sütő hőmérsékletét vegyük le olyan 180-190 fokra és a tepsit szorosan betakarva toljuk vissza a sütőbe.

Innentől kezdve azon kívül, hogy néha meglocsolgatjuk a saját levével, a husival az égvilágon semmi dolgunk nincs úgy másfél órán keresztül, esetleg annyi, hogy visszafogjuk a nyálelválasztásunkat, amikor a fűszerek illata elkezd kiszivárogni a sütőből és rafinált táncot kezd lejteni az orrunk körül.

Ha a hús már szinte teljesen puha, dobjuk hozzá a gesztenyét, az aszalt szilvát és a feldarabolt, hámozott almát és így süssük még kb 20 percig, még mindig letakarva. Ha teljes puhulást tapasztalunk, levesszük a fóliát, légkeverésesre állítjuk a sütőt vagy feljebb tesszük a hőfokot és pirosra sütjük a pecsenyénket.

Tálaláskor a sok vele sült finomság mellett  ne feledkezzünk meg a pecsenyeléről sem, szeletelés után alaposan locsoljuk meg vele a husinkat.

Köretnek nagyon finom hozzá a rozmaringos tepsis krumpli, ami egy másik tepsiben a hús alá betolva egy óra alatt nyugodtan megsülöget. Van nekünk más dolgunk meg pici gyerekünk is, nomeg sok egyéb finomság a tepsiben, nem kell a köretet túlbonyolítani. :) Recept itt.