Extra gyors krumplis pogácsa kelesztés és szaggatás nélkül - fázisfotókkal

Természetesen, mint ahogy minden ételemnek, ennek is van egy története. Úgy kezdődött, hogy szegény Hangám beteg lett, elkapott egy jó kis vírust, amitől napokig lázas volt és ment a hasa. Ilyenkor mi van? Diéta. Három napig csak rizst, krumplit, almát meg sárgarépát ehetett a lelkem. Mikor már úgy tűnt, kifelé haladunk a kórságból, még mindig csak óvatosan lehetett bővíteni az ételpalettát. Mivel a fent említett alapanyagok láttán a harmadik nap már sikítófrászt kapott szegény gyerek, és a rizstől (amit egyébként imád) azonnal az ellenkező irányba kezdett menekülni, a krumplit pedig már minden lehetséges formában elkészítettem neki, úgy gondoltam, így a lábadozási időszakban már belefér egy kis csavar a dologba és az ötlött az eszembe, hogy csinálok neki egy jó kis krumplis pogácsát. El is kezdtem a neten kutakodni, amikor is ebbe a receptbe botlottam bele. Nagyon tetszett, hogy a recept írója azt ígérte, még másnap is könnyű, puha marad a pogácsa. Na nem mintha megérhette volna. :D Kicsit változtattam az összetevők arányán, hogy kevesebb zsiradék legyen a tésztában, de így is nagyon finom lett.

Ez volt az első eset, hogy megsütöttem ezt a pogit. Most viszont az történt, hogy egész délelőtt kint kertészkedtünk, így kissé megcsúsztam időben az ebéd készítéssel, márpedig a pogácsának ebédre kellett elkészülnie, mert ez volt eltervezve a frankfurti leves mellé és pont. Mostanában igen nehezen szülöm meg, hogy mi legyen a napi menü, így képtelen lettem volna az utolsó pillanatban új tervvel előállni, a frankfurti leves pedig adott volt, amellé meg nem passzol akármi stb, stb...

A fenti eszmefuttatásból következésképpen gyorsítanom kellett az eredeti folyamaton. Sikerült is, olyannyira, hogy bizton állíthatom, kedves Olvasó, hogy egy órán belül garantáltan friss krumplis pogácsa fog illatozni az asztalodon, ha Te is úgy teszel, ahogy én...

Íme az én verzióm:

Hozzávalók:

• 3 db nagyobb burgonya
• 40 dkg liszt
• 2 teáskanál só
• 1 teáskanál cukor
• 15 dkg puha margarin
• 1 tojás
• kb 1,5 dl tej
• 1 cs (2,5 dkg) instant élesztő

Villám elkészítés:

Azzal kezdjük, hogy a krumplikat hajában megfőzzük. Ez mikróban mindössze 10 percet vesz igénybe. A módszert anyósomtól tanultam: a krumplikat tegyük egy hőálló, mikrózható, fedeles edénybe. Töltsünk bele ujjnyi vizet, majd zárjuk le a tetejét és tegyük be a mikróba maximum hőfokra, 10 percre. Ha nagyok a krumplik, vagy nem olyan erős a mikrónk, lehet, hogy még két percre vissza kell tenni, de nálam ez elég ritkán szokott előfordulni. Mialatt fő a krumpli, a lisztet, az élesztőt, a sót, a cukrot, a margarint és a tojássárgáját készítsük a dagasztásra kiszemelt tálba (a tejet kissé langyosítsuk meg de majd csak a krumplival együtt adjuk a masszához). Ha csenget a mikró, a krumplikat azon melegében döfjük rá egy villára és hámozzuk meg, dobjuk egy tányérba és törjük össze. Immár a tejjel együtt ezt is hozzáadhatjuk a tésztához és jól kidagaszthatjuk. Ha van robotgépünk dagasztópálcával, azzal is mehet. Lágy tésztát kell, hogy kapjunk, de azért ne legyen egy merő ragacs, tartsa a formáját. Ha ez nem így lenne, adjunk hozzá még egy kis lisztet.

Melegítsük elő a sütőt 190-200 fokra.

Ha összeállt a tészta, gyúrjunk belőle egy gombócot...

... majd nyújtsuk ki 2-3 mm vékonyra.

Ez után jön egy kis hajtogatás: A tészta felső részét hajtsuk be a kétharmadáig...

... majd az alsó felét hajtsuk rá fel.

Ez után a bal szélét hajtsuk a tésztára szintén a kétharmadáig...

... majd a jobb szélét hajtsuk alá.

Ezt a procedúrát végezzük el még egyszer. Tehát nyújtsuk ki a tésztát és hajtogassuk. Ez azért kell, hogy a tészta szép réteges legyen, amikor megsül, illetve így négyzet alakú lesz, így sokkal könnyebb lesz egy nagyobb négyzetet nyújtani belőle.

Ha megvagyunk a hajtogatás komoly szertartásával, nyújtsuk ki a tésztát kb 1,5 cm vastagra. Fogjunk egy éles kést és egyszerűen kezdjük el felkockázni a tésztát kb 3*3 cm-es kockákra, de természetesen mindenkinek az ízlésére bízom, hogy mekkora pogácsákat szeretne. Ha a késünk ragadna, időnként mártsuk lisztbe.

(Ezt a képet a blogger valamiért kizárólag elforgatva volt hajlandó feltölteni, de azért így is láthatóak a kockák, amit ki kellene hozni a dologból.)

Az így keletkezett kockákat a kés lapjával és a kezünkkel kicsit megformálgathatjuk, hogy szebbek legyenek, így azokból is kockákat lapogathatunk, amik nem sikerültek teljesen annak. Az így keletkezett pogácsákat tegyük sütőpapírral kibélelt tepsibe. Jelentem, a szaggatás-összegyúrás-szaggatás-összegyúrás-szaggatás... hosszas procedúráját ezennel megúsztuk.

A tésztából kimaradt tojásfehérjéhez öntsünk egy korty tejet, villával kissé kavarjuk össze, majd ezzel kenjük meg a pogik tetejét és már mehetnek is a sütőbe. 200 fokon kb fél óra alatt sülnek meg. Akkor jó, amikor így néznek ki:

Ugye, hogy megkelt? :)

A fotók nem lettek a legprofibbak, mert ahogy már említettem, sietnem kellett, de azért a lényeg látszik rajtuk. Remélem, segítettem! :)

(Három nap és négyszeri nekifutás után már sikerült is közzé tenni ezt a bejegyzést. Unatkozó kismamák...)

Két egészséges túrós süti: cukormentes túrófánk sütőben sütve és teljes kiőrlésű túrós pogácsa

Hol is kezdjem? Történt nálunk néhány héttel ezelőtt, hogy a drága Férjem az ünnepekhez szervesen kapcsolódó, és ezáltal megkerülhetetlen habzsi-dőzsi után fogyókúrára adta a fejét. Ez gondolom, blogom legutóbbi írásaiból is érezhető, tekintettel, hogy jó feleség lévén, férjem eme döntését tiszteletben tartván igyekeztem – és igyekszem eztán is – viszonylag alacsony kalóriatartalmú és egészséges ételeket ebéd gyanánt felkínálni. Néha egyébként minden túlzás nélkül állíthatom, hogy nincs könnyű dolgom, tekintettel pl a fánkszezonra (persze ilyen szempontból szinte soha nincs könnyű dolga az embernek, hiszen valamilyen „szezon” mindig van: bejgli szezon, fánk szezon, húsvéti sonka és kalács szezon, nyáron strandi lángos és főtt kukorica szezon, és még sorolhatnám…). Mostanában azonban tényleg lépten-nyomon ütközök bele a finomabbnál finomabb, habos kelt tésztából álló, porcukortól szikrázóan csillogó, házi lekvárokkal magukat szemérmetlenül illegető fánkreceptekbe, de mindezidáig keményen ellenálltam nekik a családi béke érdekében.

Most azonban úgy hozták a körülmények, hogy mégiscsak lett fánk, de korántsem a hagyományos fajta, ennek ellenére azonban nem lett kevésbé finom a végeredmény. Drága Férjem néhány nappal ezelőtt ugyanis vett egy fél kg zsírszegény túrót azzal az elgondolással, hogy reggelire joghurtba keverve fogja elfogyasztani. Tegnap azonban benéztem a hűtőbe és a fél kg-os túró csomag még mindig ott hevert bontatlanul. Mivel a lejárati dátum ellentmondást nem tűrően a mai napra hivatkozott, úgy gondoltam, hogy eddig kapott haladékot a túrós joghurt, ezzel a tejtermékkel bizony valamit kezdeni kell.

Hogy a teljes mennyiséget felhasználjam, két féle süti is sikeredett belőle: egy túrós fánk, amit nem olajban, hanem sütőben kell sütni, illetve egy finom túrós pogácsa. Azaz, hogy egészen pontos legyek, a túrós fánk receptje eredetileg fél kg túrót ír, azonban elvileg 32 fánk elkészítésére elegendő, de úgy gondoltam, hogy mi "két és felen" az életben nem eszünk meg 32 fánkot, így csak fél adagot sütöttem. A pogi meg eláll, még vacsira meg reggelire is el lehet rágcsálni.

De hogy ez után a rendkívül alapos, viszont cseppet sem rövid bevezető után a lényegre térjek, már írom is a recepteket (eredeti itt és itt, én ezeket formáltam a magam ízlésére)

Túrós fánk, a cukormentes

Hozzávalók:

Ez a fél adag, amit én sütöttem, a recepttel ellentétben nekem nem lett belőle 16 db csak kb 12, de mivel elég laktató, bőven elég volt leves után, még maradt is 4-5 db

• 125 g liszt (itt finomlisztet használtam, mégiscsak egy fánkról van szó… :))
• 1 teáskanál sütőpor
• 6 dkg xilit (na jó, ez is cukor, de sokkal alacsonyabb a kalóriatartalma, mint a kristálycukornak)
• 1 csipet só
• 25 dkg zsírszegény túró
• 1 tojás
• fél citrom reszelt héja
• fél vaníliarúd kikapart magjai

 A tetejére:

• kb 1 teáskanál olaj

Hozzá:

• baracklekvár (akár diabetikus), vagy ha még kalóriaszegényebben szeretnénk fogyasztani, keverjünk össze egy pohár natúr joghurtot egy teáskanál mézzel, fél citrom reszelt héjával és fél rúd vanília kikapart magjaival

Az elkészítéssel nagyon egyszerű dolgunk van, mindösszesen egy tálban alaposan össze kell gyúrni a hozzávalókat. A sütőt melegítsük elő 190 fokra. Az eredeti recept szerint nem kell a tésztát pihentetni, én azonban egy brokkoli krémlevest is rittyentettem mellé, hogy mégiscsak ebéd szaga legyen a dolognak, így amíg azt odatettem, a tészta pihent egyet. Majd kb 1-1,5 cm vastagra nyújtottam és kb 6 cm átmérőjű korongokat szaggattam belőle, amiket sütőpapírral kibélelt tepsibe fektettem. A tetejüket egy ecset segítségével vékonyan megkentem olajjal, majd irány a sütő. Őszintén megmondom, nem tudom, meddig sültek, de mikor szép aranybarna a tetejük, akkor már biztosan jók.

Amíg sült az édes, gyorsan összekutyultam a sósat is, mert annak viszont kell egy kis kelés. Ez is kalóriacsökkentett változat: a liszt egy részét lecseréltem teljes kiőrlésűre, a tejföl helyett pedig joghurtot használtam. Azért azt gondolom, fogyókúrázó körökben mindenképp finomnak számítana ez a süti is.

Sovány túrós pogácsa

Hozzávalók:

• 30 dkg finomliszt
• 10 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
• 1 tk xilit
• 0,7 dl tej
• 25 dkg zsírszegény túró
• 1 csapot evőkanál só
• 1 tojás sárgája + a fehérje a tetejére
• 1 kis pohár natúr joghurt
• 15 dkg margarin
• 1 csomag instant élesztő
• a pogácsák tetejére tetszés szerint reszelt sajt vagy bármilyen mag

Elkészítés:

Itt is mindent csak alaposan össze kell gyúrni, csak arra figyeljünk – kelt tészta lévén – hogy a hozzávalók ne legyenek hidegek. A túrót és a joghurtot is érdemes kicsit korábban kivenni a hűtőből, hogy át tudjanak melegedni. Ha sikerült összeállítanunk a tésztát, letakarva kelesszük egy órát, majd szaggatás, tepsibe rakás következik. A pogácsák tetejét kenjük meg a tojásfehérjével és szórjuk meg tetszés szerint sajttal vagy magokkal. A sütő még mindig 190 fokon az ideális, ezen a hőfokon süssük aranybarnára a pogikat.