Anyósom spenót pestoja mángoldból

Hát ez egy olyan recept, amitől az ember azonnal a homlokára csap, hogy ez neki eddig hogy nem jutott eszébe. Arról nem is beszélve, hogy mennyire finom. Az a kérdés viszont biztos felmerül Benned, kedves Olvasó, hogy akkor most miről is beszélek én, ez most akkor spenót vagy mángold? A helyzet az, hogy mindegy. 

Hozzávalók:

• kb 50 dkg mángold- vagy spenótlevél
• egy marék dió
• egy kis marék reszelt parmezán sajt
• egy nagy csipet só és bors
• 2-3 nagy gerezd fokhagyma
• kb 4-5 evőkanál olíva olaj

Elkészítés:

Ha mángoldból csináljuk, akkor a leveleket tépjük le a középső nagy érről és nagyjából csíkozzuk fel. Innentől kezdve pedig már egyezik is az eljárás bármelyik levélzetet használjuk. Dobjuk őket lobogó forró vízbe néhány másodpercre, amíg össze nem esnek. A diót törjük durvára (konyharuhába csomagol és húsklopfolóval vagy sodrófával nekiesik) és száraz serpenyőben pirítsuk meg. A fokhagymát tisztítsuk meg és vágjuk apróra. Ezután már csak egy aprítógépre van szükségünk. Dobjuk bele a hozzávalókat és dolgozzuk össze egészen finomra. Frissen kifőzött tésztával összekeverve, egy újabb adag frissen reszelt parmezánnal meghintve isteni.

Gyümölcslevesek főzés nélkül

A nagy melegben az embernek főzni sincs kedve. Nem is kell. Csak néhány összetevőnek kell landolnia a turmixgépben és máris kész a frissítő, vitaminban gazdag nyári gyümölcsleves.

Fahéjas, trópusi gyümölcsleves

Ehhez a leveshez még turmixgép sem kell, a hozzávalókat egy tálban összekeverhetjük. Készíthetjük friss gyümölcsökből is (ananász, mangó, banán), de még egyszerűbb dolgunk van (és olcsóbb is), ha jó minőségű trópusi gyümölcskeverék konzervet veszünk hozzá. Ez szentségtörésnek tűnhet, de változatosságnak szerintem megteszi és így a téli napokba is csempészhetünk majd néha egy kis nyarat, mivel ezek a készítmények mindig elérhetőek.

Hozzávalók kb 2-3 személyre:

• egy doboz trópusi gyümölcskeverék konzerv
• kb fél liter tej
• késhegynyi fahéj
• fél citrom leve
• kb 1 dl tejszín
• ha friss gyümölcsből készítjük, akkor ízlés szerint cukor és kb 1 dl víz
• 1 kis csipet só

Az elkészítés roppant egyszerű:

Mindent borítsunk egy tálba és jól keverjük össze, majd  tegyük a hűtőbe legalább egy órára.

Sárgadinnyeleves joghurttal és vaníliával

Hozzávalók:

• egy kisebb sárgadinnye
• egy kis pohár natúr joghurt
• fél vaníliarúd kikapart magjai vagy egy vaníliás cukor
• kevés cukor (ha vaníliás cukrot használtunk, akkor annak a cukortartalmát is vegyük figyelembe, érett sárgadinnyéhez lehet, hogy nem is kell több)
• kb 1 evőkanál citromlé
• pici víz vagy tej, ha túl sűrű lenne
• egy kis csipet só

Elkészítés:

Ez már kicsit komplikáltabb, mert turmixgép vagy botmixer is kell hozzá. A dinnyét hámozzuk meg és kockázzuk össze. A fele mennyiséget tegyük a turmixgépbe a többi hozzávalóval (joghurt, vanília, citromlé, cukor, só - de tényleg csak egy nagyon pici). Turmixoljuk simára. Ha túl sűrű, kis vízzel vagy tejjel lehet higítani. Az így elkészült levest öntsük egy tálba és levesbetétnek szórjuk bele a fennmaradt sárgadinnye kockákat. Jól hűtsük le.

Hasonló leveseket gyakorlatilag bármilyen gyümölcsből készíthetünk. Az alap, hogy a gyümölcs egy részét valamilyen folyadékkal (tej, víz, joghurt, vagy ezek kombinációja) és az adott gyümölcshöz passzoló fűszerekkel leturmixoljuk, a maradék gyümölcsöt pedig összedarabolva levesbetétként adjuk hozzá.

Remélem, hasznos voltam. :)

Maradékból lakomát! - Száraz kenyérből "kenyérkoch" - Fázisfotókkal

Tisztában vagyok vele, hogy az interneten ezer meg ezer dolgot lehet találni a maradék kenyér felhasználását illetően. Nekem azonban különleges igényeim voltak, ugyanis saját sütésű, teljes kiőrlésű kenyerünk volt itthon szikkadt állapotban, ámde annál nagyobb mennyiségben, ennek ellenére valami édességet szerettem volna készíteni belőle. És ha én egyszer valamit a fejembe veszek...

Egy szó mint száz, szerintem finom lett, és azt gondolom, hogy gyakorlatilag bármilyen kenyér- illetve kalácsmaradékból elkészíthető (kivéve persze az olívás, paradicsomos, erősen magvas, hagymás és egyéb"extra" ízesítésű kenyérkéket).

A kiindulási alapot a rizskoch receptje adta, csak picit változtattam rajta, sőt ha azt vesszük, ezt így egyszerűbb is elkészíteni, mert nem kell előre rizst főzni. :)

Mi vanília sodóval ettük, mert gyümölcs is volt benne, de ez nem kötelező, "üresen" lekvárral is finom, pont, mint a rizskoch.

De kezdem az elején:

Hozzávalók:

• nettó kb 25 dkg szikkadt kenyér (ez azt jelenti, hogy héj nélkül ennyi, a héját ugyanis nem tettem bele, abból lesz majd zsemlemorzsa)
• 3 tojás
• 12 dkg cukor
• kb 2-2,5 dl főzőtejszín
• gyümölcsök vagy pl. mazsola ízlés szerint (az én ízlésem pl. azt diktálta, hogy ne dobáljam ki a gyermekem által összerágott, majd otthagyott almákat, így mentettem a menthetőt, de némi málna is helyet kapott a masszában)
• 1 cs. vaníliás cukor
• a sütőforma kikenéséhez vaj és zsemlemorzsa

Elkészítés:
Tehát, ahogyan azt már említettem, levágtam a kenyér héját.

Jó, belátom, hogy ez még eddig nem túl izgalmas :)

A tojásokat szétválasztottam és a sárgáját kikevertem a cukorral addig, amíg a massza ki nem világosodott. Az enyém mondjuk nem lett annyira halvány sárga, mert nádcukrot használtam, gondoltam, a rusztikus teljes kiőrlésű kenyérhez az jobban illik.

Mikor ez az egész felhabosodott, beleöntöttem a tejszínt és a vaníliás cukrot. A tejszín mennyisége igazából attól függ, hogy milyen típusú a kenyerünk, először indítsunk kb 2 dl-vel, aztán ha úgy látjuk, hogy a kenyér még szívna fel, lehet hozzá önteni. Ha ezzel is megvagyunk, morzsoljuk a kenyeret a löttybe. Próbáljuk minél apróbbra, hogy egyenletesen eloszoljon és ne maradjanak sülés után kenyérdarabok a tésztában. Így hagyjuk állni egy picit (kb negyed órát). Állás közben néha keverjük át. Közben a tojásfehérjét verjük kemény habbá, a sütőformát pedig vajazzuk, majd szórjuk be zsemlemorzsával. Én egy 26 cm ármérőjű tortaformát használtam, de sima tepsiben is ugyan olyan lesz az íze. A sütőt melegítsük elő 190 fokra.

A masszánk jelen állapotában még nem nagyon fog ehető dolgokra emlékeztetni, de bízzál bennem, Kedves Olvasó, mire végzünk, egész csinos lesz. :)

Én ez után a negyed órás pihenő után adtam hozzá a gyümölcsöt, illetve a tojásfehérje-habot (ez utóbbi már nem opcionális, ezt most kell belekeverni lassú, óvatos mozdulatokkal).

Végül az egészet töltsük a sütőformába és süssük addig, amíg a teteje aranybarna nem lesz.

A végeredmény valami ilyesmi lesz:

A bazsalikom "ültetvény" - és ami lett belőle: olaszos bazsalikomos tészta

Kicsi lányomnak most volt a 2. szülinapja. Ebből az alkalomból mindenféle rokonok sereglettek hozzánk, így előzetesen úgy döntöttem, hogy szegény, elhanyagolt tavaszi nagytakarítást ennek apropóján fogom megejteni. Két napig ment a sika-mikálás, bútor húzogatás, ami - legyünk őszinték - egy örökmozgó kis tökmag jelenlétében nem túl egyszerű feladat. Igen kotnyeles kislányomat ugyanis minden érdekelte; a felmosóvíz felmosófej általi szétfröcsögtetésével és könyékig abban történő pancsolással segített felmosni, élvezte, hogy a bútorok elhúzogatásával új, eddig felfedezetlen területekre juthatott, például a fotellal gondosan elbarikádozott könyvespolchoz, vagy a biztonságos helyéről ideiglenesen a frissen kitisztított szőnyeg közepére helyezett virágtartóhoz. 

Rettenetes energiakifejtésbe került, hogy a gyermek ne csináljon több kárt mint hasznot, de azért néhány dolgon így is otthagyta azért pici keze nyomát. A frissen megpucolt üvegajtó esetében például az volt az első teendője, hogy tiszta erőből hozzányomta orrát és homlokát és egy úgynevezett prüszkölő mozdulattal sikerült egy fél háztartási keksz félig megrágott darabjait egyenletesen az üvegen eloszlatnia. És ha már a virágtartót és a frissen kipucolt szőnyeget említettem, természetesen egy ébredés utáni első megnyilvánulással egy nagy cserép teljes tartalmát a szőnyegre borította, majd rámutatott és közölte, hogy "Pikkos, nem jó így, Aja!" Ekkor - gonosz, elítélendő dolog vagy sem - telefonoztam édesanyámnak, hogy nincs-e véletlenül leküzdhetetlen unoka-hiánya, mert rendbe kellene hoznom itthon néhány dolgot, amiben most egy kicsit nem tartanék igényt Hanga segítségére.

De hogy miért meséltem el mindezt? Hát azért, mert egy ilyen volumenű feladat elvégzése közben az ember nem tudja az egész délelőttjét a konyhában tölteni, következésképpen egy 20 perces étel elkészítésével kell levennie az éhes családját a lábáról. És mivel a teraszon a balkonládában ott duzzad fantasztikus bazsalikom ültetvényünk, illetve gyönyörűen virágzik az oregánó, kézenfekvő volt ezek hasznosítása egy olaszos tésztaételben. Maga a mártás az alapvető olasz hozzávalókból készül: hagyma, paradicsom, fokhagyma, bazsalikom, oregánó, de tehetünk bele pirított bacont, gombát vagy szárazkolbászt is és bármilyen formátumú tésztával tálalhatjuk.

Adagolás: fél csomag (25 dkg) száraz tésztához én az alábbi mennyiségekből szoktam mártást készíteni:

• 1 nagyobb fej hagyma fele
• egy konzerv darabolt paradicsom paradicsomlében eltéve
• két gerezd fokhagyma
• 2 evőkanál olíva olaj
• egy nagy csipet só és bors
• egy-egy marék bazsalikom és oregánó (kizárólag frissből, a szárítottból elég egy-egy púpos teáskanálnyi)
• lehet még bele tenni egy kis arasznyi szárazkolbászt karikákra vágva vagy 4-5 szelet bacont felkockázva, lepirítva illetve - mint esetünkben - néhány fej felszeletelt gombát
• kb 5 dkg parmezán a tetejére, hogy igazán olaszos legyen, de ha nincs, más sajt is megteszi 

A kivitelezés nagyon egyszerű: a felkockázott hagymát kicsit dinszteljük meg az olíva olajon, kapcsoljunk nagyobb lángra és dobjuk rá a gombát, kolbászt vagy bacont is, hogy az is megpiruljon kicsit és kieressze az ízeit, majd borítsuk bele a paradicsomot, nyomjuk bele a fokhagymát, fűszerezzük, hagyjuk kettőt rottyanni és kész is. Már csak össze kell kevernünk a frissen kifőtt tésztával.

Málnás-túrós kocka

Nagy erőkkel érik a málna. Nem nagyon szoktam vele sütit sütni, de most a szomszéd nénitől kaptunk két dobozzal, mert aranyos, és a Hangának mindig ad valamit. Legtöbbször virágot. Cserébe pedig Hanga rendszeresen szórakoztatja őt előadásaival a teraszról. Kicsi lányom ugyanis napjában többször felkapaszkodik a teraszunkon található fonott kanapéra és onnan intéz nagy monológokat a szomszéd néni és bácsi felé, ha épp meglátja őket. Ezeket a monológokat általában széles gesztikulációkkal és nagy nevetésekkel tarkítja a gyermek és láthatóan nagyon jól érzi magát a szerepében, a szomszéd néniék pedig nagyon örülnek a gyerekcsivitelésnek és lelkesen hallgatják és beszélgetnek vele. Így mindenki boldog, mi pedig málnát kapunk.

Van a történetnek egy másik fonala is, ami viszont sokkal prózaibb, nevezetesen, hogy valamelyik nap penne carbonarat főztem, amiből maradt három tojásfehérjém. Ezzel is kellett kezdeni valamit. Így lett tehát a mai süti.

Hozzávalók a tésztához:

• 40 dkg rétesliszt
• 20 dkg margarin (nem kell, hogy hideg legyen, inkább olyan szobahőmérsékletű, de ne a kánikulai szobahőmérsékletre gondoljunk, mert akkor már túl olvadt, hanem olyan 20 fok körülire - na, de komplikált)
• 10 dkg cukor
• 1/2 csomag sütőpor
• 1 tojás sárgája
• 1-2 ek tejföl

Hozzávalók a töltelékhez:

• az említett három tojásfehérje, plusz ami kimarad a tésztából, ez összesen négy
• 12 dkg cukor
• 0,5 kg túró
• egy citrom reszelt héja és leve
• egy csomag vaníliás cukor (én olyat használok, amibe bele van darálva a vanília)
• 2 ek búzadara
• kb 25 dkg málna

Elkészítés:

Próbáljuk meg elérni a margarinnál, hogy a fenti hőmérsékletre beálljon. Ha szép szóval nem megy, akkor én ezt úgy szoktam - ha valamilyen oknál fogva nem veszem ki előre a hűtőből, márpedig valamilyen ok mindig van, egyszóval képtelen vagyok ilyesfajta előre gondolkodásra - hogy 320 Watton beteszem a mikróba 20 másodpercre. Kockázzuk a liszthez, öntsük még hozzá a cukrot és a két tenyerünk között kezdjük a liszttel szétmorzsolgatni. Akkor jó, ha már nincsenek nagy vajrögök a lisztben, hanem nagyjából egységes morzsalék lesz belőle. Ekkor adjuk hozzá a többi hozzávalót, de a tejföllel bánjunk óvatosan. Először csak egy kanállal tegyünk hozzá, a másodikat csak akkor, ha nem akar összeállni. Ne gyúrjuk sokáig, csak épp álljon össze és oszoljon el benne a tojássárgája, mert ha tovább gyúrjuk, nyúlós lesz. Ha kész, vágjuk ketté. Az egyik fele legyen egy picit nagyobb, mint a másik, az lesz majd az alja, amivel a tepsi oldalát is ki kell majd bélelnünk. Formázzunk belőlük gombócokat és letakarva hagyjuk pihenni. A sütőt melegítsük elő 180-190 fokra.

Ez alatt állítsuk össze a tölteléket: A tojásfehérjéket a cukorral verjük cefet kemény habbá. Akkor jó, amikor a habverőt kivéve csúcsok keletkeznek a hab felszínén és úgy is maradnak és az egész massza szép fehér és fényes. A túrót villával törjük össze és keverjük hozzá a vaníliás cukrot, a citrom alkatrészeket és a búzadarát. Ez így elég morzsás lesz a búzadara miatt, de nem baj, a tojáshab segíteni fog a bajunkon.

Nyújtsuk ki a nagyobbik tésztagombócot. A süti egy kb 20 x 30 cm-es tepsibe való, a tésztát úgy formázzuk, hogy egy nagyjából ekkora sütőalkalmatosság alját és oldalát fedje be. Mielőtt beletennénk a tésztát, vajazzuk és lisztezzük ki azt a tepsit, majd a tésztánkat igazítsuk bele. Úgy a legkönnyebb a deszkáról a tepsibe varázsolni, hogy lazán a nyújtófára tekerjük és átemeljük, majd kigörgetjük a tepsin.

A tojáshabból először 2-3 evőkanálnyit keverjünk villával a túróhoz, hogy a töltelék kicsit fellazuljon, majd fakanállal keverjük hozzá a többit is. Kenjük az egészet az alsó tésztára. Szórjuk meg a túrót a málnával és kissé nyomkodjuk is bele. Nem kell ráfeküdni, de a málnaszemek legalább félig merüljenek a töltelékbe.

Nyújtsuk ki a teteje tésztát is és a fent leírt módon fektessük a süti tetejére. A széleknél jól nyomkodjuk össze a két tésztaréteget, hogy a töltelék nehogy kifolyjon. Végül villával helyenként szurkáljuk meg a tetejét és toljuk a sütőbe. Kb. 50 perc alatt sül meg. Melegen is szépen lehet szeletelni recés késsel, nem fog folyni a belseje.

Egyébként ez a süti bármilyen gyümölccsel finom lehet, pl meggy, cseresznye, őszibarack, hogy csak néhányat említsek, de ha épp nincs friss gyümölcsünk, akkor az alsó lapot kenjük meg valamilyen lekvárral és úgy kenjük ráa tölteléket és fedjük be.

Talán másnál is előfordul, hogy marad a hűtőben 2-3 árválkodó tojásfehérje, így remélem, segítettem a felhasználásukban.

Túrós rizsfelfújt (rizskoch) házi eperöntettel

Tudom, egy ideje már tart az eperszezon, de egyrészt én szerettem volna az epres finomságokkal megvárni a szüleim kertjében termő, "bio", szabadföldi epret és nem a boltival kezdeni, másrészt, eddig csak úgy magában ettük uzsonnára, tízóraira, esti nasinak stb, ami ugye egy ilyen blogra nem lenne túl izgalmas téma... most már viszont megérkezett az igény az egyéb eperkészítményeket illetően is, így nekiálltam a következő finomság elkészítésének:

A rizsfelfújt elkészítése:

Hozzávalók:

• 1 bögre rizs
• 1 bögre víz
• 2 bögre tej
• 5 dkg vaj
• 3-4 szelet citromhéj
• legalább egy fél rúd vanília a magjaival együtt
• egy csipet só
• 4 tojás
• 12 dkg cukor
• a citrom maradék héja lereszelve
• legaláb 15 dkg túró (Őszintén? 2 nappal ezelőtt túrós tészta volt az ebéd és ennyi túró maradt a hűtőben. Mikor benyúltam, hogy kivegyem a tejet, megláttam és hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem, hogy belekeverem ezt is a rizskochba, el nem ronthatja. De ha valakinek egy egész csomag - 25 dkg - túró van otthon, nyugodtan tegye bele, mert nagyon finom.)
• 10 dkg mazsola
• a tepsi kikenéséhez vaj és zsemlemorzsa

Elkészítés:

Ez most nem az a 20 perc alatt összedobható desszert, számítsunk arra is időt, hogy az először megfőzött tejberizsnek valamennyire ki kell hűlnie, mielőtt a többi hozzávalóval összekeverjük, de ahogy ilyenkor mondani szoktam, nagyon megéri az időráfordítás, mert isteni finom. De kezdem az elején.

A rizst mossuk meg, majd az egy bögre vízzel, a csipet sóval, a citromhéj szeletekkel, a vaníliával és a vajjal kezdjük el főzni. Ha a vizet nagyjából beszívta, öntsük rá a tejet és takarék lángon főzzük puhára. Fontos, hogy néha kevergessük, mert a rizs hajlamos leragadni. Mire a folyadékmennyiséget beszívja és krémes állagú, ringatózó tejberizzsé válik, addigra a rizsnek is meg kell puhulnia, de azért kóstoljuk meg, mert ennek nem jó, ha al dente. :) Ha tényleg puha, próbáljuk meg kihalászni belőle a vanília rudat és a citromhéjakat és tegyük félre hűlni. Nem kell, hogy jég hideg legyen, de semmiképp se lépjünk tovább az elkészítési ügymenettel, amíg a rizs forró, mert összekapja a tojást és akkor kezdhetjük az egészet elölről. 

Ha legalább egy kézmeleg állapotot elértünk, melegítsük elő a sütőt 190 fokra, a sütőformát vajazzuk ki, majd szórjuk be zsemlemorzsával. Ami a sütőformát illeti, én egy 26 cm-es kapcsos tortaformában szoktam sütni, de megteszi egy hasonló méretű tepsi vagy tűzálló jénai tál is.

A tojásokat válasszuk szét, a fehérjéből verjünk kemény habot, a sárgáját keverjük ki a cukorral. Ha a sárgája már habos, és csak halványan emlékeztet a színe az eredeti intenzív tojássárgájára, valamint a cukorkristályok sem felfedezhetőek benne, reszeljük hozzá a citromunk felületén maradt sárga héjat és tegyük hozzá a túrót. Ismét keverjük jól át. A túró nedvességtartalmától egy kicsit hígulni fog a massza, de ez nem baj. Ha a túró eloszlott szépen, akkor tegyük félre a robotgépet pihenni és ragadjunk fakanalat. A további hozzávalókat már ezzel elegyítsük. Öntsük a tojásos masszához a rizst és a mazsolát és keverjük össze. Ha egyenletes a massza, óvatosan keverjük bele a tojásfehérje-habot és az egészet öntsük a sütőformába. Toljuk a sütőbe és hagyjuk kb egy órát sütkérezni.

Amíg a rizsfelfújt a sütőben azon fáradozik, hogy a mi legnagyobb örömünkre szemet gyönyörködtető, aranybarna színezetet vegyen fel, készítsük el az eper öntetet.

Hozzávalók:

• kb 35-40 dkg eper
• 3 evőkanál cukor
• 1 púpos teáskanál étkezési keményítő
• bő 1 evőkanál víz

Ettől egyszerűbb dolog nem nagyon van: az epret mossuk meg, tegyük egy lábasba és egy krumplitörővel kissé törjük össze. Nem kell rommá őrölni, maradjon picit darabos. Gyújtsunk alá és tegyük hozzá a cukrot. Főzzük így egy darabig és a keletkezett habot egy kanállal szedjük le a tetejéről. Ha már nem habzik, a keményítőt a hideg vízzel keverjük simára és öntsük az eperhez. Ezzel is rottyanjon kettőt, majd zárjuk el alatta a gázt. Hűlés közben néha kevergessük meg. Nem baj, ha nem hűl ki, mire elkészül a rizskoch, melegen is nagyon finom.

Extra gyors krumplis pogácsa kelesztés és szaggatás nélkül - fázisfotókkal

Természetesen, mint ahogy minden ételemnek, ennek is van egy története. Úgy kezdődött, hogy szegény Hangám beteg lett, elkapott egy jó kis vírust, amitől napokig lázas volt és ment a hasa. Ilyenkor mi van? Diéta. Három napig csak rizst, krumplit, almát meg sárgarépát ehetett a lelkem. Mikor már úgy tűnt, kifelé haladunk a kórságból, még mindig csak óvatosan lehetett bővíteni az ételpalettát. Mivel a fent említett alapanyagok láttán a harmadik nap már sikítófrászt kapott szegény gyerek, és a rizstől (amit egyébként imád) azonnal az ellenkező irányba kezdett menekülni, a krumplit pedig már minden lehetséges formában elkészítettem neki, úgy gondoltam, így a lábadozási időszakban már belefér egy kis csavar a dologba és az ötlött az eszembe, hogy csinálok neki egy jó kis krumplis pogácsát. El is kezdtem a neten kutakodni, amikor is ebbe a receptbe botlottam bele. Nagyon tetszett, hogy a recept írója azt ígérte, még másnap is könnyű, puha marad a pogácsa. Na nem mintha megérhette volna. :D Kicsit változtattam az összetevők arányán, hogy kevesebb zsiradék legyen a tésztában, de így is nagyon finom lett.

Ez volt az első eset, hogy megsütöttem ezt a pogit. Most viszont az történt, hogy egész délelőtt kint kertészkedtünk, így kissé megcsúsztam időben az ebéd készítéssel, márpedig a pogácsának ebédre kellett elkészülnie, mert ez volt eltervezve a frankfurti leves mellé és pont. Mostanában igen nehezen szülöm meg, hogy mi legyen a napi menü, így képtelen lettem volna az utolsó pillanatban új tervvel előállni, a frankfurti leves pedig adott volt, amellé meg nem passzol akármi stb, stb...

A fenti eszmefuttatásból következésképpen gyorsítanom kellett az eredeti folyamaton. Sikerült is, olyannyira, hogy bizton állíthatom, kedves Olvasó, hogy egy órán belül garantáltan friss krumplis pogácsa fog illatozni az asztalodon, ha Te is úgy teszel, ahogy én...

Íme az én verzióm:

Hozzávalók:

• 3 db nagyobb burgonya
• 40 dkg liszt
• 2 teáskanál só
• 1 teáskanál cukor
• 15 dkg puha margarin
• 1 tojás
• kb 1,5 dl tej
• 1 cs (2,5 dkg) instant élesztő

Villám elkészítés:

Azzal kezdjük, hogy a krumplikat hajában megfőzzük. Ez mikróban mindössze 10 percet vesz igénybe. A módszert anyósomtól tanultam: a krumplikat tegyük egy hőálló, mikrózható, fedeles edénybe. Töltsünk bele ujjnyi vizet, majd zárjuk le a tetejét és tegyük be a mikróba maximum hőfokra, 10 percre. Ha nagyok a krumplik, vagy nem olyan erős a mikrónk, lehet, hogy még két percre vissza kell tenni, de nálam ez elég ritkán szokott előfordulni. Mialatt fő a krumpli, a lisztet, az élesztőt, a sót, a cukrot, a margarint és a tojássárgáját készítsük a dagasztásra kiszemelt tálba (a tejet kissé langyosítsuk meg de majd csak a krumplival együtt adjuk a masszához). Ha csenget a mikró, a krumplikat azon melegében döfjük rá egy villára és hámozzuk meg, dobjuk egy tányérba és törjük össze. Immár a tejjel együtt ezt is hozzáadhatjuk a tésztához és jól kidagaszthatjuk. Ha van robotgépünk dagasztópálcával, azzal is mehet. Lágy tésztát kell, hogy kapjunk, de azért ne legyen egy merő ragacs, tartsa a formáját. Ha ez nem így lenne, adjunk hozzá még egy kis lisztet.

Melegítsük elő a sütőt 190-200 fokra.

Ha összeállt a tészta, gyúrjunk belőle egy gombócot...

... majd nyújtsuk ki 2-3 mm vékonyra.

Ez után jön egy kis hajtogatás: A tészta felső részét hajtsuk be a kétharmadáig...

... majd az alsó felét hajtsuk rá fel.

Ez után a bal szélét hajtsuk a tésztára szintén a kétharmadáig...

... majd a jobb szélét hajtsuk alá.

Ezt a procedúrát végezzük el még egyszer. Tehát nyújtsuk ki a tésztát és hajtogassuk. Ez azért kell, hogy a tészta szép réteges legyen, amikor megsül, illetve így négyzet alakú lesz, így sokkal könnyebb lesz egy nagyobb négyzetet nyújtani belőle.

Ha megvagyunk a hajtogatás komoly szertartásával, nyújtsuk ki a tésztát kb 1,5 cm vastagra. Fogjunk egy éles kést és egyszerűen kezdjük el felkockázni a tésztát kb 3*3 cm-es kockákra, de természetesen mindenkinek az ízlésére bízom, hogy mekkora pogácsákat szeretne. Ha a késünk ragadna, időnként mártsuk lisztbe.

(Ezt a képet a blogger valamiért kizárólag elforgatva volt hajlandó feltölteni, de azért így is láthatóak a kockák, amit ki kellene hozni a dologból.)

Az így keletkezett kockákat a kés lapjával és a kezünkkel kicsit megformálgathatjuk, hogy szebbek legyenek, így azokból is kockákat lapogathatunk, amik nem sikerültek teljesen annak. Az így keletkezett pogácsákat tegyük sütőpapírral kibélelt tepsibe. Jelentem, a szaggatás-összegyúrás-szaggatás-összegyúrás-szaggatás... hosszas procedúráját ezennel megúsztuk.

A tésztából kimaradt tojásfehérjéhez öntsünk egy korty tejet, villával kissé kavarjuk össze, majd ezzel kenjük meg a pogik tetejét és már mehetnek is a sütőbe. 200 fokon kb fél óra alatt sülnek meg. Akkor jó, amikor így néznek ki:

Ugye, hogy megkelt? :)

A fotók nem lettek a legprofibbak, mert ahogy már említettem, sietnem kellett, de azért a lényeg látszik rajtuk. Remélem, segítettem! :)

(Három nap és négyszeri nekifutás után már sikerült is közzé tenni ezt a bejegyzést. Unatkozó kismamák...)

Tárkonyos-gombás borjúragu snidlinges krumplipüré-puffanccsal

Általában elmondható, hogy igyekszem gyors és könnyű ételeket tálalni itt az internet virtuális asztalán, most azonban következzen egy kicsit több időt igénylő étel, amit azonban szintén nem bonyolult elkészíteni és az élmény minden fáradtságért kárpótol.

Hozzávalók a raguhoz (2-3 személyre):

• kb fél kg borjúhús, ízlés szerint olyan típusú, amiből szeretünk pörköltet készíteni
• kb 20 dkg gomba (vegyes erdei gombával a legfinomabb, de ez azért nem alap elvárás, csiperkével is nagyon finom)
• egy nagyobb fej hagyma
• só, bors ízlés szerint illetve kóstolás alapján - a sóból együnk egy nagy, olyan négyujjas csipettel először, aztán majd utána sózhatunk, borsból kb egy mokkáskanálnyit javasolnék
• kb egy evőkanál pirospaprika
• késhegynyi őrölt köménymag
• egy púpos teáskanál tárkony
• fél citrom leve
• 1-2 babérlevél
• fél pohár tejföl (kicsi pohár, hogy nehogy félreértés essék)
• 1-2 evőkanál olaj
• 1-1,5 dl paradicsomlé
• kevés víz

Mondhatjuk, hogy úgy indulunk neki a dolognak, mintha egy normál pörköltet szeretnénk készíteni: a husit kockázzuk fel, aprítsuk fel a hagymát, amit kezdjünk el közepes lángon az olajunkon dinsztelni. Könnyebben puhul a hagyma, ha kicsit megsózzuk. Ha úgy látjuk, hogy a hagyma feladja büszke, erős tartását és megadja magát a hő és a só folyamatos ostromának, rádobhatjuk a húst. Locsoljuk meg a paradicsomlével, mehet rá a só-bors-pirospaprika trió is, illetve a babérlevél és a köménymag, majd takarjuk le, vegyük alatta a lángot takarékra és egy jó ideig hagyjuk békén. Most mindössze annyi a dolgunk (az ebéddel legalábbis, az egyéb teendőkkel kapcsolatban nem tisztem tanácsokat adni), hogy kb negyed óránként ránézünk, megkeverjük és pótoljuk az elfőtt folyadékot kevés vízzel, nehogy odaégjen az ebédünk, mert ez némi elkeseredésre adhatna okot kicsi családunk körében.

Én speciel a fennmaradó időben arra adtam a fejem, hogy túlessek az általam gyűlöletes házimunkának tartott fürdőszoba takarítás procedúráján. Ebben az esetben természetesen Hanga lányom is ott kavarog körülöttem a fürdőszobában. Egyéb alkalmakkor nem nagyon szeretjük, ha ott tartózkodik, mert mindenféle flakonok, kencék, piperék stb... ki tudja, mi villanhat éppen egy ilyen pici lányka elméjébe. De most, hogy én is ott voltam és szeretem drága cseppemet szemmel tartani, ő is lelkesen segédkezett a takarításban és néhány testápolós meg egyéb flakont kezdett nagy műgonddal ide-oda rakosgatni. Azt meg szokták ugyebár mondani, hogy az ember csak egy pillanatra nem figyel oda és máris történik valami. Tényleg így volt, a következő pillanatban üvegcsörömpölésre lettem figyelmes a hátam mögött... Megfordulok, hát a kicsi lányom nem akármit tört össze, hanem a babaolajos üveget. Ott folydogált az olaj a földön egy csomó üvegcserép között Hanga meg lemerevedve állt a fenyegető, nagy folt szélén (Azoknak, akik nem tudják, milyen a gyógyszertári babaolaj, segítségül elmondom, hogy ez tulajdonképpen iszonyúan megtisztított, elképesztően agyonfinomított, sűrű napraforgó olaj. Most akkor képzeljük el, hogy ebből jó két dl folyt szét a fürdőszoba padlóján, tele üvegcserepekkel...) Mit volt mit tenni, valahogy meg kellett szabadulni ettől a szörnytől, viszont pontosan tudtam, hogy az üvegszilánkok összesöprése közepette a partvis tele fogja szívni magát az olajos rettenettel, amit egy örökkévalóság lesz kitisztítani belőle. Így is volt... Napokig próbáltam forró vízben kiáztatással és egyéb praktikákkal megszabadítani a pórul járt partvist a rettenettől... Mint ahogy az is napokig tartott, mindenféle csilli-villi és kevésbé csilli-villi tisztítószer bevetése ellenére, mire a fürdőszoba padlójáról eltűnt a sikamlós filmréteg, amit az okozott, hogy a szétfolyt babaolaj ügyesen megbújt a kövezet pórusaiban és egyáltalán nem szeretett volna onnan kijönni még nagyon hosszú ideig...

Nna, ha mindenki túl van az ilyen és ehhez hasonló közjátékokon és a hús már puha (ha szerencsénk van és tényleg borjúhúst kaptunk, akkor ez kb egy óra, egy meglett marha puhulásra bírásának kísérlete esetén ez két óra is lehet) akkor dobjuk hozzá a megpucolt, felkockázott gombát és a tárkonyt és locsoljuk meg a citromlével. Újabb lefedve rotyogtatás után, ha már a gomba is megpuhult és a citromlé beépült a ragu ízébe, még a tejfölt adjuk hozzá és hagyjuk, hogy bugyogjon 1-2 percig. Ezennel elkészültünk.

Bármilyen körettel kínálhatjuk, ami a lelkünknek kedves, én a krumplipürét a megszokottnál kicsit keményebbre kevertem, apróra vágott snidlinget kevertem bele, kanállal sütőpapírra puffancsokat formáztam belőle és a sütőben pirosra sütöttem.

Jó étvágyat!

Spárgás olasz rizottó

Éljen-éljen! Indul a spárga szezon. Már elég sok helyen lehet kapni a friss, zsenge zöld spárgát, amit mi nagyon szeretünk, így abban a rövid időszakban, amíg szezonja van, igyekszünk minél többet behabzsolni belőle. 

Így esett a választásom az olasz rizottó spárgás verziójára. Az alap rizottó receptet Jamie Oliver szolgáltatta, szóval még véletlenül sem én találtam ki és sajnos nem is egy hosszú olasz vakáció során tanultam neves itáliai éttermek főszakácsaitól. Én csak kicsi ezt-azt szoktam hozzá tenni... Most pl. spárgát. :)

Kedves Olvasó! Ha most először adod a fejed rizottókészítésre, talán hasznodra lehetnek a következő tudnivalók, ha vérprofi rizottómester vagy, akkor ezt a részt át is ugorhatod:

• Ez egy olyan étel, ami mellett ott kell állni a tűzhelynél és folyamatosan kavargatni kell, mint egy sodót. Egyébként nem lesz belőle rizottó. Tudom-tudom, mindig azt szoktam ígérni, hogy én csak olyan recepteket irományozok, amik alig igényelnek energia befektetést és gyorsan készen vannak, ez meg itt egy ilyen bonyolultság, de hidd el, nem olyan vészes dolog ez, kb 20 perc alatt így is elkészülsz vele.
• Azt is lehet már tudni rólam, hogy nem vagyok túl szigorú, ami a hozzávalókat illeti, itt viszont most kifejezetten szeretném kérni, hogy csak rizottóhoz való rizst használj. Apróságnak tűnhet, de nagyon fontos dolog.
• Ennek a rizottónak semmi köze a magyar rizottóhoz, avagy rizi-bizihez, ez egy krémes állagú egytálétel. Sokan, sokféleképpen próbálják meghatározni a különböző receptekben, hogy milyen a jó rizottó állaga, én csak annyit mondanék, olyan, mint egy hígabb tejberizs, csak ez sós.
• A parmezán sajtot ne helyettesítsd más sajttal, ez az étel egyik fűszere, ha más sajtot használunk, nem lesz olyan az íze.
• A rizottó nem várhat. Ahogy kész, azonnal tálalni kell, mert a rizs keményítő tartalmától fokozatosan sűrűsödik az állaga. Ha várakoztatjuk, megsértődhet és összeállhat.

Most pedig, ha ezt már mind tudod, lássuk a receptet:

Hozzávalók (bő két személyre):

• kb kétharmad bögre rizottó rizs
• egy közepes fej hagyma
• zeller (ez lehet 2-3 levél zellerzöld, kb két szál angolzeller vagy egy kisebb zellergumó fele) Az eredeti receptben persze angolzeller van, de én rugalmas vagyok. :)
• kb 1,5 dl fehérbor (száraz)
• bruttó 500 g spárga (tehát ennyit vegyünk a boltban, aztán mindjárt mondom a többi teendőt)
• egy bő liter húsleves (természetesen kockából is lehet, nem dől össze a világ)
• 4-5 dkg parmezán sajt + tálaláskor a tetejére
• kb 5 dkg vaj
• egy kis marék aprított petrezselyem
• 1-2 evőkanálnyi olíva olaj

Elkészítés:

A spárgát mossuk meg és válasszuk le róla a fás részeket. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy megfogjuk a spárga két végét, meghajlítjuk és ahol eltörik, ott a választóvonal. Ami marad, azt vágjuk kb 2 cm-es darabokra. A hagymát és a zellert vágjuk apróra, ha zellergumónk van, azt a legjobb nagy lyukú reszelőn lereszelni. A húslevest főzzük meg és tartsuk forráspont közelében (tegyük a legkisebb lángra, de ne zárjuk el alatta a gázt). Előrelátó módon készítsünk bele egy merőkanalat. 

A kevés olíva olajon kezdjük dinsztelni a hagymát és a zellert. Ha a hagyma összeesett, tegyük kissé feljebb a lángot és borítsuk bele a rizst, majd 1-2 percig ezt is kevergetve pirítsuk. Ha a rizsszemek már majdnem átlátszóak, öntsük le a fehérborral. Vigyázat, sistereg! Ha nagyjából elpárolgott a folyadék, kezdődik a lényegi ügymenet. Innentől kezdve kb 20 percen keresztül az lesz a dolgunk, hogy merőkanalanként adagoljuk a húslevest, mindig akkor, amikor az előző adagot felszívta a rizs, miközben szépen, lassan, de folyamatosan kevergetjük. Kb félidőnél adjuk hozzá a spárgát és a petrezselymet. Ha a rizsünk megpuhult és a rizottónk olyan állagú, mint egy hígabb tejberizs, elkészültünk. Zárjuk el alatta a lángot, dobjuk bele a vajat és a lereszelt parmezánt és alaposan, de szintén lassú, széles mozdulatokkal keverjük el benne. Ettől lesz a rizottónk fényes és krémes.

Most pedig gyorsan-gyorsan asztalhoz!

Tálaláskor szórjuk meg további reszelt parmezánnal.

A burgonya és a sóska új arca salátának sminkelve, avagy sóskás-rozmaringos krumplisaláta

Édesanyám kertjében az első tavaszi virágok mellet a sóska sem tudott ellenállni a napsütés hívogatásának, így pár napja jó néhány csokor kikelt a zsenge, üde zöld levelekből. Megmondom őszintén, én nagyon szeretem a hagyományos sóskamártást is, de ezzel ki is merült a családunkban eme étel rajongótábora, ugyanis sem drága Férjem, sem Hanga nem szívleli a zöld szószt. Én viszont mégis szerettem volna becsempészni a kis levélkéket valahogy az étrendünkbe, talán azért is, mert gyakorlatilag ez volt idén az első, saját kertünkben leszedhető, ehető növényféleség, így azonnal erős kényszerem támadt a szüretelésre. Meg aztán itt a tavasz, gondoltam, legyen valami előtavaszi, friss ízvilágú ebédünk ma, hátha így is közelebb kerülnek a lelkünkhöz a vidám napsugarak. Azt hiszem, elég jól sikerült a próbálkozás, mert még a férjem is, elismerő szavak hangoztatása közepette, lelkesen lapátolta.

A most következő recept elkészítésekor tehát egy friss, citromos-savanykás ízvilágú salátára kell számítani, melyben a sóska nyersen szerepel, így a salátalevél szerepét tölti be. Halakhoz, sült csirkéhez kiváló körítés lehet.

Hozzávalók 4 személyre (Most kivételesen. Nem ennyit akartam csinálni, de így sikerült, legalább az elkészítőknek könnyebb dolga lesz. :D)

• kb 6 szem burgonya
• egy nagy csokor friss sóskalevél
• három evőkanál olíva olaj
• fél citrom reszelt héja és leve + 2-3 db citromhéj szelet
• só, bors
• egy nagy ág friss rozmaring
• egy kis csokor friss snidling opcionális jelleggel, de enélkül is nagyon finom (jelzem, ez is kikelt már a kertünkben :))

Elkészítési procedúra:

A krumplit hajában főzzük meg úgy, hogy néhány szelet citromhéjat és a rozmaringág felét beledobjuk a főzővízbe. (Egyszerű  és gyors krumplifőzés: tegyük egy fedeles, mikrózható edénybe a krumplikat, öntsünk alá 1-2 dl vizet - nem kell méricskélni, csak kb ujjnyi víz legyen az edény alján -  majd zárjuk le a tetejét és tegyük a mikróba maxigázra - ez nálunk 840 Watt - , 10 percre. Garantáltan kész a főtt burgonya.)

Abba a tálba, amiben tálalni szeretnénk, adagoljuk bele az olajat, a citrom levét és héját, egy nagy csipet sót és borsot, valamint a maradék rozmaringot és az opcionálisan felhasználható snidlinget apróra vágva.

Ha a krumpli megfőtt és kihűlt annyira, hogy nem okoz égési sérüléseket, ha megfogjuk, akkor hámozzuk meg és vágjuk kényelmes falatnyi kockákra. A sóskát mossuk meg és aprítsuk nagyobb darabokra, csak úgy hanyag módon. Nem kell nekiesni és metélni, csak épp annyira, hogy a szánkba férjenek, próbáljuk minél kevésbé összetörni őket.

A krumplit keverjük az öntethez és hagyjuk kissé kihűlni. A sóskát csak közvetlenül tálalás előtt keverjük bele, nehogy megfonnyadjon az öntetben.

Zöldfűszer-kéregben sült pulykamell grillezett cukkinivel és mozzarellás paradicsomsalátával

Kedves Olvasó! Díjnyertes recept következik. Úgy értem, a szó szoros értelmében. Nagyon büszke vagyok rá, hogy a lentebb olvasható étel több mint 150 recept közül elnyerte a második helyezést a Kor Kontroll Társaság és a MOMOT által kiírt országos receptversenyen, melyen testsúlycsökkentő, egészségmegőrző ételek receptjeivel lehetett nevezni. (A versenykiírás itt, beszámoló a díjkiosztóról itt.) Szóval, ha Te is egy könnyed, egészséges, de ízekben gazdag fogásra vágynál, bátran ajánlom ezt az ételt, mert ez tényleg ilyen, és már papírom is van róla. :)

Nem is szeretném húzni az időt apró-cseprő egyéb ügyekkel, írom is a receptet:

Hozzávalók (4 személyre):

• 8 közepes pulykamell szelet (lehet csirkemellből is készíteni, ekkor személyenként egy csirkemell filét szeleteljünk fel
• 3 dl író vagy folyékony kefír
• 2 gerezd fokhagyma
• só, bors
• 3 evőkanál zsemlemorzsa
• 1 evőkanál felaprított, szárított citromfű, bazsalikom, kakukkfű és snidling (nyáron használjunk friss zöldfűszereket, ezekből legalább másfélszeres mennyiség kell)
• egy citrom reszelt héja
• 3 evőkanál apróra vágott petrezselyem (ha ebből is szárított áll rendelkezésünkre, akkor a fele is elég)
• 2 evőkanál reszelt parmezán

Továbbá:

• két nagyobb cukkini
• kevés olíva olaj a tepsi kikenéséhez és a cukkini sütéséhez

Hozzávalók a salátához:

• 6 nagyobb paradicsom
• 20-30 dkg mozzarella
• egy kis csokor friss bazsalikom
• másfél evőkanál olívaolaj
• egy-egy teáskanál balzsamecet és citromlé
• egy csipet tetszőleges édesítő (xilit, nádcukor stb)
• fél gerezd fokhagyma
• egy csipet só és bors
• esetleg kevés reszelt parmezán

Elkészítés:

A húst enyhén klopfoljuk ki. A fokhagymát fokhagyma nyomóval nyomjuk a kefírbe (vagy íróba), vagy kis lyukú reszelőn reszeljük le és úgy keverjük hozzá. Ebbe áztassuk bele a húsokat legalább egy órára.

A sütőt melegítsük elő 190 fokra (alsó-felső sütés). Vékonyan kenjük ki egy tepsi alját olíva olajjal. Keverjük össze a zsemlemorzsát a zöldfűszerekkel, a citromhéjjal és a parmezánnal és borsozzuk meg a keveréket. A húsokat csepegtessük le, enyhén sózzuk és hempergessük meg a fűszerkeverékben, majd fektessük egymás mellé a tepsiben. A tepsit szorosan takarjuk le és így süssük kb 30 percig, amíg a hús megpuhul. Ekkor vegyük le róla a takarást, állítsuk a sütő hőmérsékletét 210 fokra és így süssük még a húst kb 10 percig.

A cukkinit ujjnyi vastagon szeleteljük fel, enyhén sózzuk és borsozzuk, majd grillserpenyőben vagy tapadásmentes serpenyőben kiskanálnyi olívaolajon mindkét oldalán süssük meg.

A salátához a paradicsomot és a mozzarellát kockázzuk fel. Tépkedjük hozzá a bazsalikomot. Az öntethez az olívaolajat, a citromlevet, a balzsam ecetet, valamint a reszelt vagy fokhagyma nyomón átnyomott fokhagymát, sót, édesítőt és borsot alaposan keverjük össze. Végül forgassuk össze a paradicsomos keverékkel. Reszelt parmezánnal tovább ízesíthetjük, de ez el is maradhat.

Őszibarackos csirkemell mazsolás-kurkumás rizzsel

Kedves Olvasó!

Bizony jó sok idő telt el azóta, hogy a legutóbbi bejegyzésemet megejtettem. Őszinte leszek: az elmúlt néhány hétben nem igazán pezsgett bennem az étel-újítási kedv. De ma megjött az áttörés: ismét rögtönzött étel került az asztalra, ami  - azt hiszem - egész jól sült el...

Persze, az elmúlt napok "blogcsendje", mely időszakot leginkább klasszikus és megbízható ételek készítésével töltöttem, nem azt jelenti, hogy ebben a röpke pár napban az ég világon semmi nem történt velünk. Azt például soha nem gondoltam, hogy az ivás egy program lehet. Na nem egy jó kis szombat esti tivornyára gondolok itt, hanem azokra a hosszú percekre, amelyeket kicsi lányom egy fél dl tea rendkívüli élvezettel történő elfogyasztásával tölt. Nagy dolog történt ugyanis: Hanga megtanult teljesen egyedül igazi bögréből inni. Ezt az új tudományát pedig olyannyira élvezi, hogy sokszor csakis azért iszik, hogy gyakorolhassa. Hiába mondom neki, hogy béka nő a hasában, úgy tűnik, ez nem elég visszatartó erő a számára és hatalmas vigyorgások közepette képes kiüríteni a kis bögréjét, még akkor is, amikor már egyértelműen látszik, hogy teljesen megtelt a kis pocakja a behörpölt itallal.

Ezt a jó kis tevékenységet viszont még kőkeményen felügyelni kell, mert nagyon könnyen megeshet, hogy a kis figyelme elterelődik egy pillanat alatt más irányba és egyszer csak, teszem azt, minden átmenet nélkül meg szeretné nézni, hogy mi van a pohár alján, amitől persze az egész beltartalom az ölébe csorog. Ilyenkor persze rettentően megsértődünk a bögrére, de szerencsére nem vagyunk haragtartóak, néhány perc múlva már jöhet is a következő adag innivaló, csak úgy, a vicc kedvéért.

Ilyen hosszadalmas, mindkettőnk részéről erős koncentrációt igénylő tevékenység mellett nehéz hosszan készítendő és bonyolult ételeket feltálalni, így jött a mai gyors ebéd ötlete - na meg még úgy is, hogy még mindig sorakozik a spejzban jó pár üveggel édesanyám kitűnő őszibarack befőttjéből. Ezt az ételt egyébként általában ananásszal szokták készíteni, de most, hogy ránéztem a mosolygó kis őszibarackokra, azt gondoltam, talán velük sem járna rosszul néhány szelet csirkemell...

Hozzávalók négy személyre:

A húshoz:

• két nagyobb csirkemell filé
• só, bors
• kb egy bő fél üveg őszibarack befőtt, vagy konzerv
• kb 10 dkg semleges ízű reszelt sajt
• késhegynyi őrölt szerecsendió
• kb egy teáskanál olíva olaj a sütéshez

Az elkészítés pont olyan egyszerű, mint amilyen kevés hozzávalóból áll az ételünk. A sütőt melegítsük elő 200 fokra. A csirkemelleket szeleteljük fel, kissé klopfoljuk ki a szeleteket (ez mondjuk nem olyan egyszerű ám nálunk, mert kicsi lányom egyszer valahogyan megszabadította a klopfoló fejét a nyelétől, amitől az azóta folyton lejár, így minden szelet után vissza kell helyezni a jogaiba, a nyél végére - zárójel bezárva). Sózzuk, borsozzuk a husit, majd felforrósított serpenyőben az olívaolaj segítségével süssük elő mindkét oldalát. Én ezzel úgy szoktam időt spórolni, hogy a vágódeszkán egymás mellé fektetem a hússzeleteket, a felfelé néző oldalukat sózom, borsozom, majd ezzel az oldalukkal lefelé fektetem őket a serpenyőbe és amíg a fűszeres oldala sül, a most felül lévő oldalt is fűszerezem. A husikat egyébként nem kell készre sütni - mert még mennek a sütőbe pirulni - csak annyira, hogy épp egy kis színt kapjanak.

Ha ezzel megvagyunk, fektessük őket egymás mellé egy tepsibe. Az őszibarackokat szeleteljük fel kb fél cm vastagra, majd borítsuk be velük a hússzeleteket. Közben engedjünk kicsi lányunk unszolásának és töltsünk neki egy adag innivalót és a továbbiakban próbáljuk meg megosztani a figyelmet az ebéd és a szürcsölő csöppség között. Nem fog menni. Elég, ha  egy pillanatra a csirke felé billen figyelmünk kényes mérlege, az éppen megfelelő idő arra, hogy valamilyen úton-módon a bögre tartalmának legalább egy része a padlón illetve gyermekünk ruháján végezze... igen, tudom, azt írtam, hogy megtanult bögréből inni, de azért még előfordulnak balesetek...

Takarítás után vissza a csirkéhez. Szórjuk meg az alkotásokat őrölt szerecsendióval majd vonjuk be a reszelt sajttal és irány a sütő. (Ellenőrizzük, hogy gyermekünk idő közben nem tekerte-e maximumra a hőfokot!) Addig süssük, amíg a sajt a tetején színt nem kap.

Amíg a csirke sülöget, pont elegendő időnk van arra, hogy elkészítsük a köretet. (Egy kicsit büszke vagyok azért rá, mert sikerült egy, a csirke ízvilágához nagyon jól passzoló rizst összekutyulnom.)

Hozzávalók 4 személyre:

• egy bögre rizs
• 10 dkg mazsola
• késhegynyi szerecsendió
• egy mokkáskanál kurkuma
• egy húsleves kocka
• kevés bors
• kb 3-4 nagyobb gerezd barackbefőtt
• egy nagy marék durvára tört dió
• kb egy evőkanál olívaolaj

És az elkészítés (ígérem, nem lesz hosszú):

A rizst hideg vízben mossuk meg, majd az olívaolajon pirítsuk egy rövid ideig. Ez után öntsük fel kétszer annyi vízzel, mint amennyi a rizsünk volt. Oldjuk fel benne a leveskockát, szórjuk bele a mazsolát és a fűszereket majd lefedve, takarék lángon főzzük tovább. A diót száraz serpenyőben pirítsuk meg, a barackot kockázzuk fel apróra. Ha a rizs felszívta a vizet, zárjuk el alatta a lángot és továbbra is letakarva pihentessük öt percig, majd keverjük hozzá a diót és az őszibarackot.

Lehet tálalni. :)

A bukta sósan - fázisfotókkal

Ki mondta, hogy a bukta csak édesen finom? Szeretnék, Kedves Olvasóm, a figyelmedbe ajánlani egy sós változatot, ami épp olyan puha kelt tésztából van, mint a hagyományos édes változat, de legalább ugyanannyi erénnyel is rendelkezik. Főleg azok számára, akik nem édesszájúak. Salátával kombinálva pedig egy finom ebéd vagy vacsora is lehet. A töltelék tulajdonképpen tetszőleges, én most egy gombás-darálthúsos egyveleget választottam (meg szokásomhoz híven volt némi gomba a hűtőben, ami, hogy úgy mondjam, megérett az elfogyasztásra...)

Az alábbi receptből kb 15 db kisebb bukta lesz.

Hozzávalók a töltelékhez:

• 25 dkg csiperke gomba
• 15 dkg darált hús
• 1 ek olaj
• fél fej hagyma
• egy gerezd fokhagyma
• egy csapott teáskanál kakukkfű
• egy teáskanál pirospaprika
• fél citrom héja és egy csavarintás a levéből
• egy nagy csipet só és bors
• kb 1 dl paradicsomlé
• egy késhegynyi köménymag
• kb 7-8 dkg sajt

Hozzávalók a buktatésztához:

• 12,5 dkg finom liszt
• 12,5 dkg rétesliszt
• egy tojás sárgája + egy egész tojás a tetejére
• 1 csomag instant élesztő
• egy csapott teáskanál cukor
• egy csapott teáskanál só
• kb 1 dl langyos tej
• 1 evőkanál olaj

Az elkészítés:

A bukta tésztával kezdjük, hogy amíg kel, meg tudjuk csinálni a tölteléket. A hozzávalókat szórjuk egy tálba és dagasszunk belőle sima tésztát. Szerencséseknek van erre egy gépi alkalmatosságuk, amihez lehet csatlakoztatni dagasztóspirált és így 2-3 perc alatt meg is van a tésztánk. Ha túl kemény lenne, pici tejet önthetünk még hozzá, ha ragad, akkor szórjunk még bele némi lisztet. Ha a tésztánk sima és egynemű, formáljunk belőle gombócot és letakarva langyos helyen pihentessük, amíg a töltelék elkészül.

A töltelékhez a hagymát vágjuk apró kockákra és a kevés olajon kezdjük el dinsztelni. Sózzuk is meg, mert úgy könnyebben puhul. Amíg a hagyma szépen sercegve teszi a dolgát, pucoljuk meg és karikázzuk fel a gombát. Ha a hagyma megadta magát a sónak és a forró olajnak, dobjuk rá a darált húst és nagy lángon addig pirítsuk, amíg ki nem fehéredik. Ekkor jöhet hozzá a sajt kivételével az összes többi dolog. Fedő alatt most már csak addig kell rotyogtatni, amíg el nem fővi a levét.

Ennyi idő alatt már bizonyára szépen megducisodott a tésztánk. Nyújtsuk is ki nagyjából négyzet alakúra és 2-3 mm vékonyra. A sütőt melegítsük elő 190 fokra (alsó-felső sütés) és béleljünk ki sütőpapírral egy nagyobb tepsit. Ha így előkészültünk, már csak a lényeg van hátra. A tésztát szabdaljuk fel kb 10 x 12 cm-es darabokra, de ahogy kijön, csak az egyik oldaluk legyen egy kicsit hosszabb a másiknál, ne legyenek teljesen négyzet alakúak a lapocskák. Én erre a célra a pizzavágót szoktam alkalmazni, de természetesen késsel is megoldható.

A képen 16 db lapocska látható, hogy hogy lett belőle 15 bukta...??? Nem emlékszem.. :D

Itt látható a 2-3 mm-es vastagság :)

Ez után szeleteljük fel a sajtot akkora darabokra, hogy kényelmesen beleférjenek a téglalapokba és minden sütiszeletre fektessünk egyet úgy, hogy a rövidebb oldallal legyenek párhuzamosak, mert így fogjuk őket feltekerni.

Osszuk el a tésztákon a gombás tölteléket...

majd a rövidebbik oldaluktól indulva tekerjük fel a buktakezdeményeket úgy, hogy alul kicsit fedje egymást a tészta két vége.

A széleit kicsit nyomkodjuk össze (erről nem csináltam fotót) és fektessük őket egymás mellé a tepsibe. Nem igazán kell közöttük helyet hagyni, mert így nem tehetnek mást, mint szépen felfelé törekednek a sütőben.

A tetejüket kenjük meg felvert tojással és addig süssük őket, amíg ilyen színűek nem lesznek (kb 30 perc):

És TÁDÁÁÁMMM:

kész a sós bukta. :)

Elkészítési idő (sütéssel együtt): kb másfél óra
Elfogyasztási idő (terítéssel együtt): kb 10 perc